Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása Békés megyében 1944. decemberében

lékszik vissza a helyi MKP szervezet egyik vezetője, Győri Imre -, és a lakosság tudomására hoztuk, hogy kik képviselik a községet."

2

1 A lakosság tájékoztatása népgyűlésen történt a jelöltek közfelkiáltást! jóváhagyásával. Gyulán, Szarvason és Békésen a Nagy Imre, Takács Ferenc és Oláh Mihály összetételű megbízotti csoport tagjai szervezték a választásokat. Azonban, miután köztük kisgazdapárti nem lévén, annak megyei vezetői közül Gyöngyösi János Csabáról és B. Szabó István pedig Békésről érkezett Gyulára, a megye akkori székhelyére a választások kisgazdapárti segítésére. Pártközi megbeszélés alapján december 17-én létrehozták a Gyulai Nemzeti Bizottságot és döntöttek arról, hogy 19-re népgyűlést hívnak össze a város 3 küldöttének a megválasztására. Ezen az MKP 1, az FKP 1 és a szakszervezetek 1, a dokumentumokban hol pártonkívülinek, hol az MKP tagjának feltüntetett jelöltjét meg is választották.

2

2 Szarvason Nagy Imre és Takács Ferec központi megbízott jelenlétében a működő pártok és a szakszervezet jelöltjeit szintén nagygyűlésen választották meg követeknek Debrecenbe. A három küldött közül egyet az MKP, egyet az FKP és egyet a szakszervezetek javasoltak.

23 „... Meghívás érkezett, hogy az ideiglenes nemzetgyűlésen a szarvasi járás 3 küldöttel képviseltesse magát. - Emlékszik vissza az egyik szarvasi veterán. - A felhívás kézhezvétele utáni napokban a pártok együttesen közös gyűlést hirdettek, melyet Szarvas piacterén tartottak meg. Ez alkalommal tájékoztatták a hallgatóságot arról, hogy Debrecenben összeül az ideiglenes nemzetgyűlés."

2

4 Nemzeti Bizottság itt is csak a nemzetgyűlés és a kormány megalakulása után jött létre. Békésen hasonlóan a pártok jelöltjeit választották meg küldöttnek, mégpedig 1-1 MKP, SZDP és FKP tagot. Orosházán Keresztes Mihály és Kovács János megbízottak vezetésével folyt le a 12 képviselő megválasztása. A már működő Nemzeti Bizottság keretében tartott pártközi megbeszélésen alakították ki a mandátumok pártok és szervezetek közötti elosztásának a javaslatát, majd az egyes pártok jelöltek a nekik jutott helyekre, akiket „pártközi gyűlésen" választottak meg nemzetgyűlési képviselőnek. E szerint Orosházáról az erős baloldali politikai életnek megfelelően 3-3 MKP és SZDP, 2-2 FKP és NPP és 2 szakszervezeti küldöttet választottak meg képviselőnek Debrecenbe.

2

5 Nem érdektelen azt is megemlíteni, hogy ezeket a választói gyűléseket zömmel egy nagyobb teremben, mozi helyiségben, vagy községi tanácsteremben tartották. Csak elvétve, mint Szarvason, került sor arra, hogy szabadtéren gyűljenek össze. így azokon nem korlátlanul vehetett részt az egész község, város lakossága. Pl. az orosházi gyűlésen, Kovács János visszaemlékezése szerint, kb. 150-200 ember voltjelen. Továbbá, miután a nemzeti bizottságokban vagy pártközi megbeszéléseken készítették elő ezeket a népgyűléseket, azokon már nagy vita nem igen volt. „Nem volt vita, mert már ugye megállapodtunk előzőleg, - tájékoztat tovább Kovács János az orosházi gyűlésről - mielőtt még ezt a gyűlést összehívtuk, megállapodtak ugye a politikai pártok, hogy oszlik meg ugye az ideiglenes nemzetgyűlés tagsága."

2

6 Békés megye még egy községéből kerültek ki küldöttek 1944 decemberében, Füzesgyarmatról. Itt sem nem terveztek, sem nem tartottak képviselőválasztást, mégis 3 küldött volt jelen az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésén. Képviselővé válásuk rendkívüli módon, romantikusnak is mondható körülmények között következett be. Füzesgyarmaton a felszabadulás után a politikai élet nehezen bontakozott ki. Az elmenekült elöljáróság helyébe ugyan a köz ügyeivel törődő munkásmozgalmi múltú és demokratikus gondolkodású emberek Faragó Sándor igazgató-tanítót rábeszélték a község ideiglenes irányítására, maguk meg, mint ad-hoc vezetőség segítettek, de pártok december közepéig itt nem szervezkedtek.

2

7 Elsőnek 16