Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása Békés megyében 1944. decemberében
a MKP szervezete, de az is csak az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése utáni napokban, december 24-én jött létre. 2 8 A nemzetgyűlés összeülése idejéig Füzesgyarmatnak szinte semmilyen érintkezése, kapcsolata nem volt az országgal. Ebben a helyzetben a tenniakarás és a cselekvési vágy kényszere és az eléggé bizonytalan hírek hatására indult cl a 3 baloldali, néphez hű füzesgyarmati férfi 1944. december 20-án vagy 21-én kora reggel Debrecenbe, hogy megtudjon valami biztosat a kibontakozásról. Minderre az egyik résztvevő, Hegyesi János útőr a következőként emlékezett vissza: „Én először is úgy tudtam meg azt, hogy Debrecenben már készül valami, hogy egy vasutastól hallottam. En erre jelentettem fenn, az akkori ideiglenes községi vezetőségi ülésen, hogy jó volna oda elmenni valakinek. Erre azt mondták, hogy te vagy rá a legalkalmasabb, menj be. Erre az lett, hogy bementünk hárman Debrecenbe...", 2 9 egy földmunkás, egy útőr és a falu jegyzői teendőkkel ideiglenesen megbízott igazgató-tanítója. Az első ember Debrecenben a képviselők adatainak felvétele során kommunistának, a másik kettő parasztpártinak vallotta magát. 3 0 Debrecenben a füzesgyarmatiak az igazgató-tanító rokonához, a választási és a nemzetgyűlést előkészítő munkában szintén részt vevő Juhász Gézához fordultak felvilágosításért. Nevezett így emlékezett vissza 1964. augusztus 15-én reájuk: Faragó Sándor ,,... éppen 21-én reggel beállított hozzám egy Hegyesi János nevű gátőr, parasztköltővel, akinek már Szeghalmon egy verseskötetét is kiadták és egy Nagy Imre nevű munkással, hármasban. Erről a Nagy Imréről tudták, hogy ez a kommunista párt tagja volt valamikor. Hát ők hárman megjönnek. Viszem őket magammal a Bikába, ott kellett először jelentkezni és mondom Erdei Ferencnek, hogy miről van itt szó". 3 1 Erdei megörülve, hogy a falu önként is jelentkezik és szinte helyébejön a nemzetgyűlésnek, - mint az EB tagja megszerezte a bizottság hozzájárulását, hogy miután úgyis kevés faluban választhattak képviselőt, a 3 füzesgyarmatit ismerjék el községük küldötteinek. 3 2 így az EB külön engedélyével, bár választás nélkül, de Füzesgyarmatnak is lettek követei az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. Az 1944-es Békés vármegye területéről így végül 8 helyről, összesen 42 képviselő került az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Ezeknek a küldő szervek szerinti hovatartozása a következő volt: 13-at az MKP jelölt, 6-ot az SZDP, 4-et az NPP, 7-ct a szakszervezetek, 10-et az FKP és 2 pártonkívüliként jutott mandátumhoz. Az arány a baloldali, a népi erők számára igen kedvező, abban tükröződik a megye erőteljes forradalmi, demokratikus felkészültsége is 1944 végén. A jelenlegi Békés megye területét nézve még egy helyen, az akkor Bihar megyéhez tartozott Sarkadon volt ideiglenes nemzetgyűlési választás. Sarkad azokhoz a volt Bihar megyei helységekhez tartozott, ahol a felszabadulást követően élénk politikai és új, népi bizottság által irányított közigazgatási élet bontakozott ki. Az MKP irányításával nagyváradi példára, mint több bihari községben, itt is „Demokratikus Front" elnevezéssel egy sajátos antifasiszta tömörülés jött létre, amely helytörténeti értékelés szerint Berettyóújfalut követve 1944. december 15-én Nemzeti Bizottságot is hozott létre. Ez a nemzeti bizottság még nem a koalíciós pártokra épült, mert az MKP-on kívül a többi párt még nem alakult legálisan újjá, hanem a kommunista párt és a felszabadulás előtt létezett demokratikus pártok volt tagjaira. 3 3 Koalíciós jellegűvé a Sarkadi Nemzeti Bizottság csak 1945, február végén, a többi párt megalakulása után vált. 3 4 Sarkadon nem tervezett az EB küldöttválasztást. Miután azonban erős helyi politikai élet alakult ki, amely már a megyei központtal is kapcsolatot tartott, a helyi erők követelésére itt is el kellett rendelni pótlólag a választásokat. Ezt a Hajdú-Biharba kiküldött választási 17
