Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Papp Elemérné: A fajtaösszetétel szerepe Békés megye kukoricatermesztésében

Az évenkénti ingadozás az adott év időjárásától függ. (Hűvösebb és csapadékosabb, vagy szárazabb és melegebb-e?) Ez az oka, hogy az ország különböző termőtájain az azonos FAO számokhoz tartozó érési idő különböző lehet. Menyhért (1979) adatai szerint, a hazai besorolásnál 0,9-1,0 nap felel meg 10 FAO egységnek. A tenyészidő azon a termőtájon lesz rövidebb, ahol a napi átlaghőmérséklet magasabb. Természetesen ahol a napi átlaghőmérséklet alacsonyabb, ott a tenyészidő hosszabb lesz. Fontosnak tartottuk a hőmérsékleti adottságok rövid vázolását, mert ezek ismerete - a többi termelési tényező mellett - nélkülözhetetlenül fontos a helyes tenyészidejű hibridek kiválasztásához. Békés megye helye és szerepe kukoricatermesztésünkben A megyét alkotó két táj jól elhatárolható a Körösök vonalán. Északra a Berettyó-Körösök vidéke, ettől délre a Békés-Csanádi Lösztábla helyezkedik el. A két táj talajadottsága különböző, ezért kukoricatcrmesztésre is differenciáltan alkalmasak. A Békés-Csanádi Lösztábla talajai löszön kialakult jó víz- és tápanyaggazdálkodásúak és morzsalékos szerkezetűek. Alföldi mészlepedékes csernozjom, mélyben sós réti csernozjom talajok váltogatják egymást. Igen termékeny, e terület kiválóan alkalmas kukoricatermesztésre. A Körös-pidék területén a talajvíz 1-3 m mélyen van, a sztyeppesedés folyamata az uralkodó. Sekély humuszszintű; réti, rétiöntés és szikes talajok váltogatják egymást. Tömött, nehezen művelhető, rossz levegő- és vízgazdálkodású. Kukoricatermcsztésre kevésbé alkalmas. Békés megye talajadottsága alapján elsősorban a Békés-Csanádi Lösztáblán alkalmas kukoricatermesztésre. Domborzatilag mindkét táj síkság, így alkalmasak a legkorszerűbb kukoricatermesztéstechnológia alkalmazására, melyek a nagy munkaszélességű gépsorok következtében nagy táblamérctek kialakítását igénylik. (Termesztési rendszerek) Békés megye az Alföld délkeleti részén helyezkedik el, az ország legmelegebb, de nem a legszárazabb részén. Hőmérséklete, napfénytartama évi összegben és tenyészidőszakban magasabb, mint a Közép-Tiszavidéké. Az 1. ábra alapján a hőmérsékleti adottságok még a késői kukorica hőigényét is kielégítik. A legfontosabb termelési tényezőből csak néhányat említettünk meg, anélkül, hogy a többi tényező terméskialakító szerepét lebecsülnénk. A megyében mindkét táj közel azonos hőmérsékleti és domborzati adottságú, ennek ellenére kukoricatermesztésre mégis elsősorban a Békés-Csanádi Lösztábla alkalmas. A Békés-Csanádi Lösztábla területe közel 400000 ha, 80%-a szántó. A Körös-vidék területe közel 250000 ha és 70%-a szántó. (Ezek egy része Csongrád illetve Hajdú-Bihar megyébe átnyúlik.) A kukorica, mint egyik legfontosabb abraktakarmány növényünk, már évtizedekkel ezelőtt is Dél-Alföld, s így Békés megye jelentős növénye, melyet a vetésterület alakulása is mutat. 161