Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Papp Elemérné: A fajtaösszetétel szerepe Békés megye kukoricatermesztésében

Vetésterület alakulása A megye vetésterületének alakulása íg^i-igyo-es években Megnevezés 1931-40 átl. 1950 1955 i960 1966 1970 Terület (1000 ha) 122 114 128 149 136 113 Országos kukorica termeshez visz., °/

c 9,9 9,4 9,4 9,3 9,1 8,0 A kedvező természeti adottságok következtében a megyében a kukorica termesztésének történelmi múltja van, hisz az 1930-as években az összes kukoricateriilet 10%-át itt vetették el. Vetésterülete az évek függvényében csökken 8%-ra. A népgazdasági érdekeink és a kukorica jó exportlehetősége a vetésterület növelését és nem a csökkenését indokolja. Mivel Békés megye kedvező természeti adottságokkal bír a kukorica termesztéséhez, célszerű lenne jobban kihasználni e lehetőségeket a vetésterület bővítésével. Az 1971-77-es években a vetésterület alakulását a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 Terület (1000 ha) Orsz. kuk. term.-hez visz., % 108 8,2 120 8,6 126 8,6 126 8,6 127 9,0 121 9,0 110 8,6 A megye 1972-75 között erőteljes vetésterület-növekedésről tanúskodik, hisz 120-127 ezer között ingadozik a kukorica vetésterülete, majd 1977-ben csökken 110 ezer ha-ra. Ez azt jelenti, 8,6%-át adta az összes vetésterületnek. Termésátlag alakulása (Békés me gyében) Megnevezés 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 Termésátlag q/ha Orsz. átl.-hoz visz.,% 45,3 128 35,8 90 50,0 123 52,6 124 53,2 106 44,9 118 54,9 118 A vizsgált időszak alatt a termésátlag változó, legnagyobb volt 1977-ben 54,9 q/ha, melyet a táblázat is mutat. Békés megye üzemsoros adatai alapján nagy differenciálódás tapasztalható a termésátlagban, mely esetenként elérte a 40-45 q/ha különbséget is. Az 1972-es év kivételével a hozam rendszeresen meghaladja az országos átlagot 6-28%-kal. A IV. ötéves tervben a termésátlag növekedése számottevő, hiszen országos szinten 35-50 q/ha-ra, Békés megyében pedig 45-53 q/ha-ra növekedett. 162