Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Papp Elemérné: A fajtaösszetétel szerepe Békés megye kukoricatermesztésében

l. ábra: Hőösszeg alapján kialakított termelési zónák (Bercny után módosítva) (IV.1 IX. 30-ig) Hőmérsékleti adottságok alapján a korai FAO 200-as kukorica hibridek az ország egész területén - a középérésűek pedig az északi és nyugati peremvidékek kivételével -, termeszthetők. Délkelet felé haladva, már a hosszabb tenyészidejű hibridek is beérnek. Az ország DK-i részén (VI. zóna), a hosszú tenyészidejű hibridek is termeszthetők. Ennek ellenére, a gyakorlati tapasztalatok és terméseredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy csapadékos időjárású években a FAO 600 feletti hibridek nem biztonságosak még a dél-alföldi termőtájon sem. Több éréscsoportból összeválogatott hibridösszctétel csökkenti a kedvezőtlen időjárásból eredő terméskiesést, segíti a vetési, a betakarítási, a szárítási munkacsúcs szétnyújtását és lehetővé teszi a drága gépsorok jobb kihasználhatóságát. A fajtaösszetétel kialakítása még egy-egy termőtájon belül is számos termelési tényező (talajtípus, az üzem gépesítettségi szintje, szárítókapacitás stb.) függvénye. A tenyészidőnapok 1969-1972. évek között FAO csoportok szerint a következőképpen alakultak: (Váczi 1973) Év FAO csoportok Év 200-299 300-399 400-499 500-599 600-699 1969 130 140 151 162 164 1970 140 145 151 164 169 1971 136 141 144 145 153 1972 147 160 165 175 179 Átlag 138 147 153 162 166 Évenkénti ingadozás 130-147 140-160 144-165 162-175 153-179 160