Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása Békés megyében 1944. decemberében

Az EB első ülése még egy igen fontos kérdésben hozott döntést. Ez pedig a bizottság kiáltványa volt „A Magyar Néphez!". A kiáltvány a Moszkvában december elején kialakított politikai vonalhoz képest lényeges újat nem tartalmazott, annak megfelelő volt.

12 A német szövetségben folytatott háború katasztrofális következményeit, a német megszállás és a nyilas uralom hatását boncolgatta, majd leszögezte: „Horthy kormányzót elhurcolták a németek. A hatalmat a hazaáruló hungarista söpredék bitorolja, amely kizárólag német szuronyokra támaszkodik. Az országnak nincsen törvényes szuverén képviseleti szerve, nincsen kormánya". E helyzettel indokolta teljes joggal a továbbiakban az EB kezdeményező lépéseit. „A hazánkra szakadt nagy nemzeti szerencsétlenség indított bennünket, magyar hazafiakat arra, hogy kezünkbe vegyük a kezdeményezést az Ideiglenes Nemzetgyűlés egybehívására, mely megalakítja Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányát." A választások lebonyolítását illetően a kiáltvány a következőket írta elő: „Felhívjuk a városok és községek önkormányzati testületeit, a nemzeti bizottságokat, a szakszervezeteket, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezeteket, a kulturális és egyéb egyesületeket, hogy demokratikusan válasszák meg küldötteiket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe."

1

3 A felhívásban ugyan még szerepeltek az önkormányzatok, a társadalmi, ipari, mezőgazdasági és kulturális szervek stb., mint ahogyan még december elején elképzelték Moszkvában, de a hó közepére a demokratikus pártok és a nemzeti bizottságok annyira megerősödtek és jelentőssé váltak, hogy ekkor már világos volt, a választások során a fő szerepet a nemzeti bizottságok és a demokratikus pártok játsszák! Ez a változás tükröződött a választási megbízottak eligazításánál is, akik számára hangsúlyozták, hogy támaszkodjanak mindenek előtt a gyorsan szaporodó nemzeti bizottságokra, a megalakult antifasiszta pártokra.

1

4 Az EB kiáltványa a nemzetgyűlés és a nemzeti kormány céljaként csak a minimális feladatokat, a német rablók kiűzését, az ország talpraállítását és függetlensége visszaszerzését jelölte meg, nem téve említést gazdasági és társadalmi reformokról. Ez a lehető legszélesebb nemzeti összefogás érdekében és az ellentétes társadalmi rendszerű antifasiszta koalíció érdekeinek a figyelembevételével és szem előtt tartásával történt. Az EB terveinek és alapelveinek megfelelően a megbízottak felkészítésük és megbízó levéllel történt ellátásuk után december 15-én és 16-án indultak útnak a felszabadult területek városaiba. A kijelölt megbízottak, Szobek András és Gyöngyösi János, Békéscsabára megérkezve azonnal munkához láttak. Előbb pártközi megbeszélésre került sor, aminek az eredményeként nyomban létrejött a helyi nemzeti bizottság.

1

5 A Békéscsabai Nemzeti Bizottság a jegyzőkönyvek tanúsága szerint már december 15-én meg is alakult és a szervezendő új kormány népi megbízatású indulási jogalapja mellett foglalt állást.

1

6 Ezt követően 1944. december 17-én a NB által kidolgozott és egyeztetett javaslat alapján nagygyűlésen megtörtént a város 12 ideiglenes nemzetgyűlési képviselőjének a megválasztása.

1

1 A megválasztott küldöttek összetétele a következő lett: 3 MKP, 3 FKP, 2 SZDP, 2 szakszervezeti és 2 pártonkívüli megbízott.

1

8 Hasonlóan oldották meg a fenti választási megbízottak a feladatukat Gyomán és Endrődön is azzal a különbséggel, hogy ezekben a helységekben nem azonnal jött létre helyi nemzeti bizottság, hanem pár nap, illetve néhány hét múlva. Gyomán már december 23-án, Endrődön pedig csak később.

1

9 Mindkét helyen tehát a már működő pártok, illetve a szakszervezetek jelöltek és népgyűlések hagyták azokat jóvá. így Endrődön 1 kommunista, 1 kisgazdapárti és 1 szakszervezeti küldöttet választottak meg képviselőnek.

2

0 Gyomáról pedig 2 MKP és 1 FKP-i követet küldtek Debrecenbe. „Az illetőket pártjuk jelölte ki - em15