Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Pilishegyi József. Békés megye társadalmi-gazdasági arculatának várható változása az ezredfordulóig (1975-2000)

sítani. A fejlesztés révén Szarvason elsősorban a szolgáltató ipar jelentkezik majd munkaerőigénnyel. Megyénk nagyközségeiben is észrevehető léptekkel halad előre az urhanizálódás. Kondoros, Battonya, Vésztő, Mezőhegyes, stb. mezőváros típusú települések, melyekben az életmód átalakulása felgyorsult az utóbbi években. A városiasodás eredményeként távlatban megszűnnek a lényeges különbségek, amelyek még elválasztják a várostól ezeket a településeket. Lényegében - úgy is fogalmazhatunk -, hogy megyénkben az ezredfordulóig megszűnik a város és falu közötti különbségek nagy része, kiegyenlítődik a kommunális ellátottság színvonala, s községeink városi jellegűvé válnak. így megyénk népességének legalább kétharmada városokban és városias jellegű községekben él majd az ezredfordulón. IV. ÓVODAI, ISKOLAI ELLÁTÁS, AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG ALAKULÁSA A demográfiai változások vizsgálatánál láttuk, hogy az elkövetkezendő időszakban jelentős mértékben fog növekedni az óvodás és iskolás korú gyermekek létszáma. A növekedés várhatóan - a bölcsődés korúakat is beleértve - ioooo fő körül lesz. Ennek következtében lényeges mértékű JérőhelybSvítés szükséges. 1975-ben 13579 óvodai férőhely volt megyénkben, s 14429 gyermeket vettek fel óvodába. Tíz évvel korábban, 1965-ben viszont 9638 férőhely volt, s 9357-cn kerültek óvodába. Ekkor 100 óvodai férőhelyre 97 gyermek jutott, 1975-ben pedig már 106. Bekövetkezett tehát az óvodák túlzsúfoltsága, vagyis a meglévő óvodákba további gyermekek felvétele már nem lehetséges. Az óvodás korú gyermekek létszáma egyébként is megközelíti a 20000 főt, óvodába így az összes óvodás korú gyermek 72 százaléka nyert 1975-ben felvételt. Az ezredfordulóra várhatóan mintegy 4000 fővel növekszik a 3-6 éves korosztályúak száma. 2000-ben tehát 24000 gyermek vár óvodai felvételre. Mivel a háztartásbeli kategória erre az időre gyakorlatilag megszűnik, így minden kisgyermek számára biztosítani kell az óvodai ellátást. Ez azt jelenti, hogy 9-10 ezer óvodai férőhelybővítéssel számolhatunk. Az óvodai gondok enyhítésére való törekvést lemérhetjük az 1975-1978 közötti változásról. 1975-ben a megyében 204 óvoda volt, 1978-ban már 214. A férőhelyek száma pedig 1564-el növekedett. Évi átlagban így 520 férőhely létesítésével számolhatunk. A következő két évtizedben átlagosan évente mintegy 400-450 férőhelyet kell létesítenünk. Ez teszi majd lehetővé, hogy az ezredfordulóra minden óvodás korú gyermek óvodai ellátásban részesüljön, s az óvodák - jelenleg már egészségtelen - túlzsúfoltsága megszűnjön. Az iskolás korúak létszámemelkedése különösen a nyolcvanas évek elején lesz jelentős. Az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiban már napjainkban túlzsúfoltság tapasztalható. A hetvenes évek elején bekövetkezett gyorsabb népességszaporodás eredményezte ezt a változást, ugyanis még a hetvenes évek közepén viszonylag alacsony volt az iskolás korúak létszáma. 1975-ben például csak 43 ezer gyermek járt általános iskolába megyénkben - az 1963-64-es tanévben még 68 ezer -, 1978-ban már 44252. Három év alatt számuk 1252 fővel emelkedett. A következő évtized elején pedig eléri az 50 ezret. Az ezredfordulóig lényegében, ha kisebb ingadozásokkal is, kb. 50 ezer általános iskolás gyermekkel számolhatunk évenként. Tehát ennyi gyermek számára kell biztosítanunk a tanulási feltételeket. Megyénkben a tantermek száma viszont már jelenleg sem elegendő. Tíz év alatt, 1965-1975 között, 200 tanterem szűnt g a metanyai iskolák megszüntetése révén. Épültek ugyan új 155