Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Pilishegyi József. Békés megye társadalmi-gazdasági arculatának várható változása az ezredfordulóig (1975-2000)

A városi népesség létszámának alakulása 1975-ben és 2000-ben: Város A lakosság száma A városi lakosság %-ában A megye népességének %-ában 1975 2000 1975 2000 1975 2000 Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas 61 215 22 129 26982 34838 19 966 85000 28 000 30000 4500 25 000 37,1 13,4 16,3 21,1 12,1 39,9 13,2 I4,i 21,1 n,7 I4,i 5.1 6.2 8,1 4,6 18,5 6,0 6,5 9,8 5,4 Összesen 165 130 213 000 100,0 100,0 38,1 46,3 Megyénk lakosságának 38,1 százaléka már 1975-ben az öt városban élt. 2000-re pedig a népesség 46,3 százaléka lakik majd ebben az öt városban. A táblázatból leolvashatjuk, hogy a jelenlegi városok lakossága nem azonos mértékben növekszik. Legnagyobb a várható növekedés mértéke Békéscsabán, ez egyrészt a természetes szaporodásból következik, másrészt a megyeszékhelyre történő betelepedésből. A Békéscsaba környéki tanyák felszámolódásával a tanyasi lakosság a megyeszékhelyre áramlik, valamint az iparfejlesztés következtében távolabbi vidékekről is költöznek a városba. Békés és Gyula népességnövekedését sok szempontból meghatározza Békéscsaba közelsége. Mezőberény és Sarkad esetleges várossá válásával pedig olyan városi településhálózat alakulhat ki, amilyenre még nincs példa az országban. Néhány tízkilométeres körzetben öt város kapcsolódhat a legszorosabban egymáshoz, igazi centrumot alkotva Dél-Magyarországon. Az öt település között már jelenleg is kiváló a közlekedés, tömegközlekedési eszközzel Békéscsabáról 30 perc alatt elérhető a másik négy település, a járatszám megfelelő, bár további növelésére bizonyosan sor kerül. Orosháza lakosságának növekedése összefügg ipari fejlődésével. Elsősorban a szénhidrogénfeltárás eredményessége biztosítja majd a népességnövekedést. A város napjainkban komoly vonzóerőt gyakorol környezetére, a közelében lévő községekre. Ez a vonzerő fokozóthat olyan formában is, hogy a jelenlegi bejáró dolgozók letelepülnek a városban. Foglalkoztatottjainak viszonylag magas hányada ingázó dolgozó. Szarvas népességének növekedése elsősorban természetes szaporodásával függ össze. Ez viszont nagyon alacsony, sőt 1978-ban negatív előjelű. Többen haltak meg, mint ahányan születtek. Bevándorlásra csak kismértékben lehet számítanunk, mivel a környező települések stabilak, a tanyák már megszűnőben vannak, illetve olyan tanyabokrok, tanyasorok alakultak ki, amelyeknek lakossága gyakorlatilag községi ellátottsági színvonalon él, munkahelye pedig bent van a város valamelyik szövetkezetében. Szarvasról eddig kifelé történt vándorlás, kivéve az értelmiségi foglalkozásúakat, a kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények szakemberszükségletüket országos pályázatok meghirdetése útján biztosították, illetve biztosítják. Ipari munkásság vagy egyéb ágazatokban dolgozók bevándorlására csak szórványosan került sor a múltban. Hiányzik a városban az állami ipar, az ipari szövetkezetek bővítése pedig csak korlátozott mértékben lehetséges. Éppen ezért rendkívül fontos Szarvas kiváló természeti adottságait kihasználnunk. A rendelkezésre álló termálvíz hasznosításával az Alföld legszebb fekvésű fürdővárosává, turista és üdülési központjává válhat. Az üdülővárossá fejlesztés programja már megkezdődött, a kialakítás ütemét viszont nem ártana gyor154