Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Pilishegyi József. Békés megye társadalmi-gazdasági arculatának várható változása az ezredfordulóig (1975-2000)

sorban az iparilag meg elmaradott területek iparosítása révén még erőteljesebben lehet fokozni a foglalkoztatottságot. Megyénk legnagyobb létszámú társadalmi csoportját már jelenleg is az ipari, építőipari dolgozók alkotják, s ha átlagosan három tagú családdal számolunk, akkor családtagjaikkal együtt megközelítik a 200000 főt. Ugyanakkor nem hagyhatjuk azt sem figyelmen kívül, hogy az ipari dolgozók jelentős része, megyénkben több mint kétharmada vegyes családban él, ahol a család valamelyik tagja termelőszövetkezeti tag. Megyénk másik nagy társadalmi csoportja a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban dolgozik. Itt várhatóan tovább csökken a foglalkoztatottak száma, különösen a mezőgazdaságban, mivel az aktív keresők közül sokan érik el a nyugdíjkorhatárt, helyükbe nem lép olyan számban az ifjúság, mint az eltávozottak száma. Ebben a népgazdasági ágban kb. 18000 fővel kevesebben dolgoznak majd, mint 1975-ben. Ezzel a foglalkoztatottakon belüli részarányuk jelentős mértékben csökken, 29,9 százalékról 19,6 százalékra. Az országos átlagot tehát továbbra is meghaladja megyénk mezőgazdaságban foglalkoztatott népességének átlaga. Ez természetes, következik a mezőgazdaság kiemelt helyzetéből. Társadalmunk szerkezetének átalakulását legjobban mutatja az, hogy várhatóan legnagyobb mértékben a szállításban, hírközlésben, kereskedelemben és a nem anyagi ágazatokban dolgozók létszáma növekszik a legerőteljesebben. Az életmód megváltozását tükrözi, hogy gyorsan emelkedik a szolgáltatás jellegű munkahelyek száma, s ezzel együtt a szolgáltatásokban dolgozók létszáma. 1975-ben megyénkben a felsorolt ágazatokban dolgozott az összfoglalkoztatottak 37,1 százaléka. Az ezredfordulón pedig már 45,0 százaléka fog ezekben az ágazatokban dolgozni. Ezáltal sikerül felszámolnunk a jelenlegi lemaradásunkat, felzárkóznunk az országos átlaghoz. A háttérágazatok gyors ütemű fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a jövő eredményes gazdálkodása. A termelés, valamint a háztartások gépesítése feltételezi a jól megszervezett szervizhálózatot, a pontos és gyors hírközlést, pl. a telefon- és telexhálózat elterjedését, a nem anyagi jellegű szolgáltatások korszerűsítését, magasabb színvonalra emelését. Foglalkozásstruktúránk átalakulását jelzi az 1000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak számának alakulása. 1975-ben megyénkben 133 ipari foglalkoztatott jutott 1000 lakosra, 2000-ben már 155 jut. Jelenleg a vidéki átlag 143, az országos pedig 166. Ebben a fővárosi mutatók is szerepelnek. Természetesen az ezredfordulóra a vidéki és az országos átlag is emelkedni fog, de lemaradásunk csökken. Megközelítően elérjük a vidéki átlagot. III. VÁROSIASODÁS Az iparosítás, a foglalkozásszerkezet átalakulása maga után vonja a településstruktúra megváltozását. Békés Jalusi-tanyasi jellegű településszerkezetében a városoknak minimális szerepük volt, századunk elején még csupán Gyula rendelkezett városi státusszal. A felszabadulás után két város van a megyében: Gyula és Békéscsaba. 1975-ig pedig Orosháza, Szarvas és Békés nyerik el a városi rangot. Az ezredfordulóig újabb községek várossá fejlődésével számolhatunk, így elsősorban Szeghalom aspirálhat sikeresen, továbbá Gyoma és Endrőd egyesülésével jöhet létre új regionáris központ. A városok számának növekedése révén elérhetjük, hogy az ezredfordulóra megyénk lakosságának több mint 50 százaléka városlakóvá váljon. Jelenleg azonban még nem számolunk azokkal a településekkel, amelyek potenciálisan magukban hordják a várossá fejlődés lehetőségét, csak a már városi rangot szerzett települések népességszámának várható változását vizsgáljuk. 153