Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Pilishegyi József. Békés megye társadalmi-gazdasági arculatának várható változása az ezredfordulóig (1975-2000)

ben is az lesz. Az iparosodás csak a hatvanas évek második felétől kezdődően lendült fel a helyes ipartelepítési koncepció eredményeként. Az elmúlt egy - másfél évtized alatt sok új ipari munkahely létesítésére került sor, jelentősen emelkedett az iparban foglalkoztatottak létszáma. A mezőgazdaság iparosodása következtében felszabaduló munkaerő egyre nagyob mértékben tudott megyén belül más termelési ágban elhelyezkedni, s elsősorban ennek hatására csökkent megyénkből az elvándorlás. Bebizonyosodott, hogy nem szükségszerű a perem-megyék létszámának csökkenése, megjelelő gazdaságpolitikával biztosítható a népesség megtartása, sőt a stabil gazdasági-gazdálkodási alapon a tovább növelése. Megyénkben - sajátosságainknak megfelelően - elsősorban az élelmiszer/eldolgozó ipar fejlesztése a legindokoltabb. A nyersanyag a mezőgazdasági termelés révén biztosított, a szállítási távolságok nem jelentősek. Természetesen az élelmiszeripar mellett szükséges egyéb ipari ágazatok fejlesztése is, miként telepítésük, különösen a dél-békési és észak-békési területeken. Itt még akad munakerőfölösleg, s ez hozzájárul ahhoz, hogy megyénkben a foglalkoztatottság alacsonyabb az országos átlagnál. Megyénkben a foglalkoztatottak száma - beleértve a termelőszövetkezeti tagságot, illetve azon belül az aktív tagságot - megközelíti a 200 ezer főt. Vagyis a munkaképes korú 20-59 éves korosztály 88 százaléka dolgozik. Az aktív, munkaképes férfilakosság foglalkoztatása 100%-nak tekinthető. A munkaképes korú nők foglalkoztatása viszont kb. 60-65 százalékos. Munkaerő-tartalékként tehát elsősorban a még nem foglalkoztatott aktív korú nők jöhetnek számításba. Az ipartelepítésnél, új munkahelyek létesítésénél erre a tényre tekintettel kell lennünk. Az ezredfordulóra mintegy 6500 fővel növekszik a 19-59 éves korcsoportba tartozók száma, a foglalkoztatottaké pedig kb. 10000 fővel. Ennek oka, hogy a nők munkába állása fokozódik, megszűnik a munkaképes korú nők „háztartásbeli" kategóriája. Másrészt még a termelőszövetkezetekből is történik bizonyos átáramlás a gazdaság egyéb ágazataiba. A változásokat a következő táblázat tartalmazza: A foglalkoztatottság 1975. évi szerkezete és várható változása 2000-re: 1975 2000 Növekedés, csökkenés % Foglalkozási ágazat létszám összfoglalkoztatott %-ában létszám összfoglalkoztatott %-ában Növekedés, csökkenés % Ipar, építőipar 64000 33,0 72000 35,3 12,5 Mező-, erdő és vízgazdálkodás 58000 29,9 40000 19,6 -31,0 Szállítás, hírközlés 9000 4,6 15000 7,4 66,7 Kereskedelem 16000 8,3 20000 9,8 25,0 Egyéb (egészségügy, oktatás, szolgáltatás) 47000 24,2 57000 27,9 21,3 Összesen 194000 100,0 204000 100,0 5,2 Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma várhatóan 8000 fővel lesz több az ezredfordulón, mint 1975-ben volt. E szerint évi átlagban 320-350 új ipari munkahely létesítése szükséges. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy megyénkben lehetséges az ilyen mértékű ipari, építőipari munkahelyek létesítése. 1975-1978 között pl., átlagosan 500 fővel növekedett a két ágazatban a foglalkoztatottak létszáma. A következő két évtizedben pedig első152