Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - SZEMLE
Szöveggyűjtemény a szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelés feladatához Összeállította: Elek László és dr. Zilahi Lajos Szerkesztette: Tóth Lajos. Békéscsaba, 1978. 173 oldal PETRÁNYI ERZSÉBET A gyorsuló időben című kiadvány 15. számában jelent meg ez a jelentős, hiányt pótló munka. E kiadványsorozat kötetei egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a Békés megyei pedagógusok körében. Sok hasznos tapasztalatról adtak eddig is számot, még több hasznosítható gondolatot tartalmaztak. Ezt a kötetet is haszonnal forgathatják nemcsak a történelemtanárok, hanem minden pedagógus. Az előszóban dr. Gácser József úgy értékeli a gyűjteményt, mint amit elsősorban az általános iskolai tanárok használhatnak. Jóval bővebb lehet e kör, hisz a szocialista hazafiságra, proletár internacionalizmusra nevelés sokszínű, összetett nevelőmunkája a középiskolában folytatódik és teljesedik ki. Dr. Zilahi Lajos a bevezetésben pontosan megfogalmazza, mi is volt a céljuk: a pedagógusok gyakorlati munkáját kívánják segíteni. Szemelvénynek, forrásnak szánják az anyag egy részét, más részét pedig a felkészüléshez kínálják segítségül. Hogyan segít a kiadvány, mennyire hasznosítható? A szerkesztése világos, könnyen áttekinthető. Hat fejezetre tagolódik, az összeállítók hat téma köré csoportosították a forrásokat. Középpontban a haza, hazaszeretet, a nép áll. A történetiséget követve minden egyes témakör anyaga a XVIIIXIX. század forrásaival kezdődik, de arányaiban több a forrás a XX. századból. Érthető is, hisz korunk problémája közelebb áll a fiatalokhoz, megtanítására több időt kell fordítani. A szemelvények sokfélék, a verstől kezdve a levélen, röpiraton át az újságcikkig szinte minden megtalálható. Különösen fontos helyet foglal cl az újság, a tanulmány napjaink sokszínű, bonyolult világának megismerésében. A szerkesztés gondosságára vall, hogy minden egyes szemelvénynek közlik az összeálítók az előfordulási helyét. Ha kevésbé ismert szerzőtől vették az idézetet, röviden tájékoztatnak az íróról. Gondot fordítanak az előforduló idegen szavak magyarázatára. A jegyzetekkel tehát így egészül ki a gyűjtemény, így szolgálja a felkészülést. Hogyan használhatják a pedagógusok a tanításban? Forrásként az ismeretnyújtás alapja lehet: az I. témakörből Jaucourt írása a hazáról, vagy Földeák János, Páskándi Géza cikke. Szemléletesebbé tehető a korszak egy-egy szemelvénnyel. Pl. az ellenforradalmi korszak társadalma Illyés Gyula: Puszták népe című szociográfiájának részletével, vagy Kner Imre Conrád Gyulának és Buday Györgynek írt levelével, vagy Darvas József - Bálint György Jahn Ferenc: Visegrádi utca 20-24. című szociográfiájának részletével. A tények, a társadalmi rajzok közelebb hozzák a történelmet, ugyanakkor óriási bizonyító erejük van, hitelesebbé teszik a kor tanítását. Csak néhány példát emeltem ki a gazdag válogatásból. Az új tantervek egyik koncepciója az integráció. Elsősorban társadalmi, állampolgári ismereteket integrál a történelem. Ezt segíti a szöveggyűjteménynek az a része, amely a dolgozó nép helyzetével, a társadalom egyes osztályainak sorsával foglalkozik. A kor szelleme, a történelmi személy gondolkodása, állásfoglalása hitelesebb lehet a tanulók előtt a szemelvények felhasználásával. Nemcsak tanítási órákon használhatja a pedagógus. Történelmi szakkörön is feldolgoztatható egy-egy hosszabb részlet. Ösztönző is lehet egy-egy mű teljes megismerésére. Pl. mielőtt a tanulókkal megismertetnénk a „Viharsarok" perben Féja Géza kihallgatási jegyzőkönyvét, érdemes elolvastatni a Viharsarok című szociográfiáját. Helyi vonatkozása miatt is fontos. A tanári szabadság erre is lehetőséget ad. Az új tanterv igényli a pedagógusoktól ezt az alkotó gondolkodást, tanítást. A helytörténeti ismeretek bővítésének pedig nagy szerepe van a hazafias nevelésben. A gyűjtemény ehhez is segítséget ad a pedagógusnak. Elek László és dr. Zilahi 131
