Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye mezőgazdaságának 35 éve (1944-1979)

A géppark normálholdteljesítménye (1951-1957) 9. táblázat Év Terv1 előirányzat Teljesítés 1951 285 600 nh 308 400 118 % 1952 495 200 nh 539900 109 % 1953 684 300 nh 792 800 116 % 1954 738 900 nh 851 400 115 % 1955 945 700 nh 1 077 800 114 % 1956 1 150 400 nh 1 149 800 99,9 % 1957 1 043 200 nh 941 900 90,3 % A gépállomások nemcsak technikai, hanem politikai bázisok is voltak. A vezető politikai helyettese fogta össze az ideológiai munkát. A gazdasági ügyeket kezdetben az írnok, később a főkönyvelő irányíto'.ta. Fontos szerepet töltött be a gépállomásokon a vezető mezőgazdász, aki a szakmailag segítette a partner üzemeket és irányította a gépi munkavégzést. A nagyobb gépállomások kialakulása után létrejött a brigádszervezet, ami szervezettebbé tette a munkavégzést. Később a termelőszövetkezetekben megnövekedő gépes feladatok szükségessé tették a gépállomásokkal való kapcsolat további erősítését és fejlesztését, amelyet a kihelyezett mezőgazdászi rendszerrel oldottak meg. A gépállomások rohamosan növekvő gépállománya pedig megkövetelte főgépészek, később a magasabb szakképzettségű főmérnökök munkába állítását is. Kezdetben a gépállomások az alapmunkák (talajmunkák, vetés, stb.) gépesítésére rendezkedtek be, később azonban a komplex gépesítés irányába fejlődött tevékenységük. Már az ötvenes évek végén teljesen gépesítették a búza és a széna betakarítását. Egyre több új konstrukciójú betakarítógépet alkalmaztak (járvasilózó kombájn, borsókombájn stb.) és sikeresen növelték a területegységre jutó gépi munkát. Megyénk gépállomásai komoly munkát végeztek mezőgazdaságunk szocialista átalakításában és eredményesen oldották meg a mezőgazdaság legnehezebb időszakának gépes feladatait. A szocialista mezőgazdasági üzemeink erősödése és a gépi munkák iránti igény rohamos növekedése arra ösztönözte a gazdaságokat, hogy önálló gépparkot hozzanak létre, amely optimálisan kielégíti saját üzemünk termelési technológiáinak gépsziikségletét. Megkezdődött a párhuzamos gépesítés időszaka, amely fokozatosan tehermentesítette a gépállomásokat. A Párt és a Kormány 1957-ben hozott határozata alapján a tsz-ek is vásárolhattak erő- és munkagépeket. A gépállomások 1962-től kezdve arra rendezkedtek be, hogy a termelőszövetkezetek erő és munkagépeinek javítását végezzék cl. így váltak javító bázisokká, gépjavító vállalatokká. Szerződésileg vállalták a termelőszövetkezetek gépeinek teljes műszaki karbantartását. A géppark növekedése nyomán később annyira nőtt a javítási igény, hogy ehhez már nem volt a gépjavító állomásoknak elegendő szakembere és megnőtt a gépek műszaki kiesése. Ekkor a termelőszövetkezetek maguk rendezkedtek be gépjavításra is. A megye állami gazdaságainak megalakulásuktól kezdve önálló gépparkjuk volt. A gépesítés igazodott a gazdaság területi nagyságához és az üzem jellegéhez. Itt próbálták ki a lcg424