Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye mezőgazdaságának 35 éve (1944-1979)

újabb géptípusokat és jelentősen előrehaladtak a mezőgazdasági termelés komplex gépesítésében. Az állami gazdaságok kezdettől fogva (1948) arra törekedtek, hogy műszaki bázisukat erősítsék és a gépi munkák számára megfelelő feltételeket teremtsenek. Gépparkjuk növekedésével párhuzamosan csökkentették a fogatok és a gyalog munkások létszámát. 1957-ben már 330 db szántótraktor, 227 db univerzál traktor és 104 db vontató dolgozott megyénk állami gazdaságaiban. A mezőgazdaság gépesítése töretlenül fejlődött a későbbi években is, amit az alábbi táblázat érzékeltet: Főbb gépek állományának alakulása, db (1965-1977) 10. táblázat Megnevezés 1965 1970 1975 1977 Traktor 5074 5292 4267 4005 traktoregységben 7922 9688 9195 10 684 Tehergépkocsi 539 904 1251 i 454 Kombájn 804 984 1081 i 309 Pótkocsi 4643 6310 6862 7 149 Vető- és ültetőgép 2225 2261 1824 1 729 Műtrágyaszóró 1073 743 476 390 Traktoros fűkasza 1055 737 602 480 Traktoros burg. betak. 8 26 24 37 Traktoros cukorr. betak. 7 176 431 399 Traktoros kuk. betak. ni 183 266 224 adapter 524 523 Járvasilózógép 731 712 745 661 A táblázat számadataihoz hozzátartozik annak említése, hogy a mezőgazdaságban a nagyobb teljesítményű gépek terjednek, ezért a darabszám csökkenése nem jelent kapacitáscsökkenést. Említésre érdemes, hogy a hazánkban megípétésre tervezett 6 hibrid-kukoricaüzemből kettő Békés megyére esett. (Hidashát, Mezőhegyes). Ezek a legkorszerűbb gépi berendezéssel épültek meg és bázisai lettek az exportképes hibrid kukorica vetőmag előállításának. Megyénk mezőgazdaságának technikai fejlődése lépést tartott a szocialista nagyüzemi gazdálkodás műszaki igényének növekedésével. Ezen túlmenően országos jelentőségű feldolgozó berendezések is létesültek (rizshántoló, rizselőfőző, tejfeldolgozó, húsüzem, takarmánykeverők, stb.). 5. A MEZŐGAZDASÁGI KUTATÁS ÉS OKTATÁS BÉKÉS MEGYEI KÖZPONTJA Az elmúlt évtized során megyénk nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem a kutatás és a szakemberképzés bázisa lett, amelynek központja Szarvas. Gyökere visszanyúlik a rég-múltba, mert Szarvason működött a magyar mezőgazdaság 425