Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szemenyei Sándor: A középiskolások házasságeszményének sajátosságai (egy empirikus vizsgálat tapasztalatai)

Tanulmányunkban voltaképpen megmaradtunk a vizsgált témakör felszíni sávjában és többnyire a fiatalok véleményének leírására szorítkoztunk. Egyes kérdésköröknél azonban igyekeztünk a mélyebb összefüggéseket is megvilágítani. Mindent egybevetve: tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatba bevont fiatalok házasságeszményét a hagyományos és új erkölcsi értékek sajátos konglomerátuma jellemzi. A hagyományok hatása tükröződik pl. a fiatalok házasságtervében, a férj-feleség korkülönbségére vonatkozó nézetek, nemek szerinti differenciálódásában és általában a nemi szerepeknek a fiatalok által elfogadott és igényelt formájában. A fiataloknak a házassággal összefüggő nézeteiből azonban a hagyományok túlhaladására való törekvésük is kitűnik. Ez különösen érzékelhető a fiataloknak a házasság funkcióiról, a párválasztás feltételrendszeréről és a nemek egyenjogúságának elismeréséről vallott nézeteiben. Láthattuk például, hogy a házassági kapcsolat létrejöttében a pozitív erkölcsi - érzelmi értékek: a szerelem, az őszinteség, a megbecsülés stb., képezik a legrangosabb feltételeket. A különböző anyagi - gazdasági jellegű követelmények viszont csaknem teljesen értéktelen rendező elvként fogalmazódnak meg a párválasztás szempontjából. így például jelentéktelen párválasztási követelménynek minősül a származás, a partner jövedelmének, gazdagságának a mértéke. A felmérésben résztvevő fiatalok véleménye alapján fokozatosan „átértékelődik" a „szüzesség" évszázadokon át központi erkölcsi értékként kezelt és mindinkább „kiüresedő" követelménye is. A fiatalok jelentős része ugyanis nem tekinti a házasság előfeltételének a „szüzességet". Ez pedig azt jelenti, hogy két ember intim kapcsolata nem jogi formulák, hanem általános emberi-érzelmi értékek által meghatározott. Ez a felfogás voltaképpen nem más, mint a nemek között létrejövő humanizált kapcsolat igénylése. Es mint ilyen egyszersmind minősíti a családi-házassági viszonyok várható alakulásának a tartalmát is. Jól tudjuk azonban, hogy az eszmény mindig a megszépített és megelőzött valóság. Azt is tudjuk, hogy az eszmények az ideálok jelentős vezérlői az ember cselekedeteinek, életvitelének. Nem mindegy tehát, hogy milyen ezeknek az eszményeknek a tartalmi lényege. Csak - miként már szóltunk róla - a társadalmi valóságból táplálkozó eszmények hordozzák magukban a konfliktus-mentes emberi kapcsolat megvalósulásának lehetőségét is. Ennek érdekében pedig a nevelési tényezőknek fontos feladata kell legyen a valóság talaján fogant házasság eszmények kialakítása, a családi életre való felkészítés rendszeres, tervszerű segítése. Voltaképpen csak ez által a tervszerű, össztársadalmi szinten történő segítés által valósulhat meg ,,... morál és szokás, egyéniség és követelmény, elv és gyakorlat antagonizmusának felszámolása."

1

1 Ez pedig nem közömbös cél a családi - házassági viszonyok várható alakulását illetően sem. IDÉZETT MŰVEK 1. Helenle Sándor-Rudas János: Szexualitás a társadalmi tudatban. Valóság, 1975. 8. sz. 59. 2. Buda Béla-Szilágyi Vilmos: Párválasztás...; A partnerkapcsolatok szociálpszichológiája; Bp. 1974. 89. 3. Békés megye Statisztikai évkönyve 1970; Békéscsaba 1971. 14.; Békés megye Stat. évkönyve; 1976. Békéscsaba, 1977. 27. 4. Statisztikai évkönyv 1976. KSH. Bp. 1977. 38. 5. Szilágyi Vilmos: Pszichoszexuális fejlődés - párválasztási szocializáció; Bp. 1976. 98. 6. Heller Agues: A nemek közötti kapcsolat jövőjéről; 1970. Kortárs. 2. sz. 305. 7. L. a 2. jegyzetet, 139. 8. Statisztikai adatok a nők helyzetéről; KSH, Bp. 1975. 16. 9. Heller Agnes: Még egyszer az erkölcsről és a dogmáról; Új írás, 1962. 12. sz. 1427. 10. L. a 6. jegyzetet, 306. 11. L. a 9. jegyzetet, 1425. 90