Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A zöldségforgalom helyzete Békés megyében

A zöldségforgalom helyzete Békés megyében MOSOLYGÓ LÁSZLÓ BEVEZETÉS Politikai gazdaságtani értelemben a forgalom a társadalmi újratermelés egyik szférája, amely a javaknak a termelőtől a fogyasztóig történő mozgását foglalja magában. Eszköze mind az ágazati, mind a területi (földrajzi) munkamegosztásnak. A szűkebb értelemben vett termelésnek ugyan nem része, de arra visszahat. A forgalom a mezőgazdasági termelést is befolyásolja, fejlettségétől függően kedvezően vagy kedvezőtlenül. Zöldségtermesztésünk fejlődését a legutóbbi időkig is korlátozták - egyebek mellett - a forgalmazás során felmerült problémák. A tanulmány célja a Békés megyei zöldségforgalom fő tendenciáinak és az ezek eredményeként kialakult jelen helyzetének vizsgálata. Utóbbinál a fő szempont a forgalomban is tapasztalható területi különbségek, sajátosságok bemutatása. Amennyire szerteágazó a zöldségforgalom problémaköre, annyira nehéz a vonatkozó adatok hozzáférhetősége. Egyes esetekben - a megbízhatóság kétsége miatt - rendelkezésre álló adatok használatától is el kellett tekinteni. Bizonyos jelenségek - a települések vegyesbolti zöldségforgalmának, a kistermelők megyén kívülre irányuló értékesítésének - felmérése e munka kereteit messze meghaladná. E problémák miatt nem lehet következetes az országos viszonyokkal való összehasonlítás, teljeskörű a lakosság zöldségfélékkel történő ellátásának, pontos a megye forgalmi mérlegének bemutatása. i. A TERMELŐI ZÖLDSÉGÉRTÉKESÍTÉS i. i. A mezőgazdasági nagy- és kisüzemek értékesítése Országosan, és a mezőgazdaság egészére vonatkozóan érvényes az, hogy a mezőgazdaság árukibocsátása a termelésnél nagyobb arányban növekszik (CSIZMADIA E. - VÁGI F. 1977, GYORVARI I. 1977). A megye nagyüzemeinek zöldségterméséből

1 is egyre jelentősebb hányad válik áruvá. 1975-ben az értékesítés az összes felhasználás több mint 90%-a (1. táblázat). Az ágazat árutermelési foka a mezőgazdaság átlagánál lényegesen magasabb. Ez azzal magyarázható, hogy a gazdaságok csak kevés zöldséget fordítanak takarmányozásra és továbbszaporításra, s az üzemek közötti forgalom alacsony. Az értékesítés megoszlására a felvásárló és feldolgozó vállalatok döntő aránya jellemző. A saját boltban és szabadpiacon értékesített zöldségfélék részesedése az országos átlagnál (a felhasználás

5 8%-a 1973-ban) alacsonyabb, a közületeknek és a kiskereskedelemnek átadott áru aránya elenyésző

6. A két fő értékesítési forma közül a saját bolti és szabadpiaci abszolút és relatív értelemben egyaránt csökkenő tendenciát mutat: 1970-ben a gazdaságok 91