Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szemenyei Sándor: A középiskolások házasságeszményének sajátosságai (egy empirikus vizsgálat tapasztalatai)

A házasság vagy pontosabban szólva: a boldog házasság „rangos" értéke jól tükröződik a fiatalok értékorientációinak vizsgálata alapján összeállított táblázatban is. Az értékeknek ezt - az alábbiakban leírt - fontossági sorrendjét úgy kaptuk, hogy a fiatalokat arra kértük, hogy az általunk megadott értékeket 1-9-ig számozással rangsorolják. Az értékrendet a súlyozott átlag számításának szabályaalapján

1 állapítottuk meg. így az értékrend a következő: Értékek Súlyozott átlag Értékek férfiak nők Boldog házasság 1.7 1,4 Gyermekek 3,3 3,2 Jó megélhetés 3,3 3,4 Jó munkahely 4,3 4,4 Jó barát 4,4 4,2 Szexuális örömök 5,1 5,5 Jó szórakozás 5,7 6,0 Jó ételek 7,6 8,0 Jó ruha 8,2 8,1 A táblázatból láthatjuk, hogy a „boldog házasságnak" mint életcélnak az igénylése sokkal hangsúlyozottabb, mint bármelyik más értéké. Továbbá azt is láthatjuk, hogy az értékrend lényegesen nem differenciálódik nemek szerint. Csupán egyes értékeknek van eltérő „nyomatéka" a férfiak illetőleg a nők egymáshoz viszonyított értékrendjében. így például: a férfiak (fiúk) körében viszonylag fontosabb értéknek bizonyul a szexuális öröm, a jó szórakozás, a jó étel és talán még a boldog házasság is, mint a lányoknál. Némiképp a fiatalok házassághoz való viszonya tükröződik azokban a válaszokban is, amiket a fiatalok arra a kérdésre adtak, hogy kötnének-e házasságot külföldi partnerral, illetőleg házasság révén elköltöznének-e az országból. A kérdésre adott válaszokból az tűnik ki, hogy a fiataloknak valamivel több mint a fele (54%) úgy vélekedik, hogy nem jelent akadályt a házasság útjában, ha a partnerek eltérő állampolgárságúak. (A fiúk 71%-a, a lányoknak pedig 44%-a vélekedik ily módon.) Az ezen a véleményen lévők 26%-a szerint pedig az sem különösebb akadály, ha a házasság létrejöttének éppenséggel az ország (a haza) elhagyása a feltétele. (Fiúk 25%-a, a lányoknak pedig 28,2%-a vélekedik így.) A többség 49,7% nem szívesen, 21,4% pedig egyáltalán nem költözne külföldre a vizsgált esetben. Mire következtethetünk ezekből az adatokból? Mindenekelőtt arra, hogy a fiatalok jelentős része szerint a házasság („szerelmi házasság") képes áthidalni az eltérő állampolgárságból adódó esetleges akadályokat. Vajon milyen motívumok sugallják ezt a „hitet"? Úgy véljük, az okok között meg kell említenünk a szerelem - más vonatkozásban is tapasztalt - romantikus felfogását, a „nagy szerelem" hatalmát, szenvedélyét. De ez csak az egyik motiváló elem. A véleményeket formáló okok közül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a turizmus fejlődésével, a külföldi levelezés „divatjával" együttjáró ismeretségi kör bővülését, illetőleg a más országban élő emberek életmódjának alaposabb megismerését sem, mint motiváló tényezőket. Véleményünk szerint ezek a tényezők döntően hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok jelentős része 82