Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szemenyei Sándor: A középiskolások házasságeszményének sajátosságai (egy empirikus vizsgálat tapasztalatai)

reális lehetőségként és egyszersmind természetes aktusként fogja fel a külföldi partnerrel kötött házasságot. Nem ilyen egyszerű azonban a magyarázat arra, hogy a fiatalok egy részénél (kb. 15%) miért „borul" fel a szerelem - hazaszeretet viszonyában hagyományosan elfogadott értékrend. Ha a válaszokat iskolatípusok szerinti bontásban vizsgáljuk, kitűnik, hogy ebben a szakmunkástanulóknak van nagy része. Mégpedig: Házasság révén külföldre költözne-e? Szakmunkás tan. Középiskolások Összesen fő % fő % fő % Igen 18 34,0 31 23,1 49 26,2 Nem szívesen 22 4i,5 71 53,0 93 49,7 Nem 10 18,8 30 22,4 40 21,4 Nem válaszolt 3 5,7 2 1,5 5 2,7 Összesen 53 100,0 134 100,0 187 100,0 A táblázatból láthatjuk, hogy a szakmunkástanulók nagyobb arányban mutatnak hajlandóságot arra, hogy házasság révén elhagyják az országot, mint a középiskolások. A válaszoknak ez az arány-eltolódása minden bizonnyal összefügg a két iskolatípusba járó tanulók eltérő világnézeti „felkészültségével". Tudvalevő ugyanis, hogy a szakmunkástanulók társadalomképe értékorientációinak sajátosságait jelentősen meghatározza a középiskolásokétól némileg különböző családi szocializáció és az alapvető társadalmi tapasztalatok eltérő feltételrendszere. Ezzel magyarázható az a tapasztalat is, hogy a szakmunkástanulók értékrendje az adott vonatkozásban a „dolgozó" fiatalokéhoz áll közelebb. A fiatalok házassághoz való igen pozitív viszonyának taglalása után - korántsem a teljesség igényével - rátérünk annak a kérdéskörnek a vizsgálatára, hogy a kikérdezettek hogyan vélekednek a házasság funkcióiról. Érzékelhető-e a hagyományos értékeknek valamiféle tendenciózus „mozdulása" a fiatalok házasságképében? Vajon a házasságnak melyik funkcióját tartják a fiatalok lényegi funkciónak? A fenti kérdésfelvetésre jobbára nyílt kérdések alapján szándékoztunk fényt deríteni. A válaszokból az tűnik ki, hogy a fiatalok körében bizonyos mértékű változás, változtatni akarás rendelődik a házasság lényegéhez. Ilyen változást jelent pl. a házasság gazdasági jellegű funkciójával kapcsolatban az, hogy a fiatalok a házasság létrejöttében szinte teljesen „devalvált" értékként konstatálják a vagyont, a gazdagságot. Ugyancsak lényegtelen értékként határozódik meg a partnerek azonos származása is. Változás tapasztalható a házasság un. nemi kapcsolatot legalizáló funkciójában is. Az általunk vizsgált ifjúsági réteg például a nemi kapcsolat létesítésének feltételei között a túloldali felső táblázatban részletezett rangsort állította fel (a rangsor a feltételek súlyozott átlagán alapul - minél kisebb a szám, annál értékesebb a feltétel). Láthatjuk tehát, hogy a nemi kapcsolat létrejöttének a házasság nem túlságosan „rangos" feltétele. Ezt igazolja pl. az a felmérés is, miszerint az adott mintát alkotó fiatalok 41%-ának már házasság előtt volt nemi kapcsolata.

2 Az általunk vizsgált tanuló fiataloknak pedig 23%-a vélekedik ily módon. A statisztikai évkönyvek vonatkozó adatai is - ha áttételesen 83