Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szentirmai László: A sarkadi értelmiségről (beszámoló egy szociológiai vizsgálatról)

Úgy gondoljuk, hogy a falusi értelmiség országos átlagánál magasabb összeget a megkérdezetteknél részben azért találunk, mert a családok 50 százaléka ún. „vegyes" család, másrészt a mezőgazdasági jellegű - jövedelmet kiegészítő - munkák miatt. Ez utóbbiakról a későbbiekben szólunk. A jövedelem egyrészt a fizetésből, másrészt az egyéb kereseti lehetőségek kihasználásából tevődik össze. Erre a kérdésre mindenki válaszolt (és nem gondolt arra, hogy ebből is következtethetünk a jövedelem nagyságára). A válaszok szerint 42 százaléknak nincs semmilyen lehetősége, csak fizetéséből él. Ha valamennyi megkérdezettet 100 százaléknak veszünk, akkor 19% egyszerre több fizetéskiegészítő lehetőséggel rendelkezik, ha csak azt vizsgáljuk, hogy akik ténylegesen megjelölték a jövedelem kiegészítés lehetőségét, akkor ezen értelmiségiek 32 százalékának több forrásból tevődik össze kiegészítő jövedelme. Sarkadon tehát viszonylag kedvező a mellékjövedelem szerzésének lehetősége. Leggyakoribb jövedelemkiegészítő tevékenység a túlóra, a szakkör tartása 32% esetében, legjövedelmezőbb az illetményföld művelése és az „egyéb" gyűjtőfogalom alá besorolt tevékenység a megkérdezettek 19, illetve 21 százalékánál. 3. táblázat Főállásán, fizetésén kívüli kereseti lehetőség megoszlása* (százalékban) 1. Túlóra, szakkör (iskolában) 32 2. Túlóra, mellékállás, szakértő fogl. 11 3. Havonta több előadás tartása 2 4. Illetményföld 19 5. Egyéb 12 6. Nincs semmilyen lehetősége, csak fizetéséből él 42 7. Válaszhiány * Több válasz adható. Az életszínvonalat nemcsak a fizetésből, illetve a jövedelemből lehet megállapítani, hanem a lakáshelyzetből is. Köztudomású, hogy értelmiségünk egy része kimondottan azért megy falura, hogy ott lakást kapjon. Az állami és szolgálati lakás biztosítása falun államunk részéről mintegy tudatos bérkiegészítő politikai részeként működik. 1970-es adatok szerint a lakáshasználat jogcíme a következőképpen oszlott meg település, foglalkozási csoport és a falusi pedagógusok foglalkozása szerint. 4. táblázat Lakáshasználat jogcíme községekben* Jogcím tulajfőtársszolcsaládaldonos bérlő bérlő gálati tag bérlő Községekben általában 62,5 21,8 0,1 15,6 _ _ Háztartásfő szellemi fogl. községekben 56,9 38,7 0,8 3,6 Falusi pedagógusok 34,2 15,1 1,1 31,1 13,7 4,6 * MÓDRA László: Az értelmiség falun. Budapest, 1977. 73