Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szentirmai László: A sarkadi értelmiségről (beszámoló egy szociológiai vizsgálatról)
TßhHJlMWOk. A sarkadi értelmiségről (Beszámoló egy szociológiai vizsgálatról) SZENTIRMAI LÁSZLÓ 1. A vizsgálat szükségességéről 1977. márciusában Sarkad Nagyközség Tanácsa felkérte a szerzőt, hogy a József Attila Tudományegyetem néhány hallgatója segítségével végezzen vizsgálatot a sarkadi értelmiség helyzetéről. A szociológiai módszerrel végrehajtott vizsgálatot az tette szükségessé, hogy Sarkad az adott körülmények között dinamikusan fejlődő nagyközség. Korábban járási székhely volt, s ha a közigazgatás átszervezése közben el is vesztette korábbi funkcióját, gazdaságilag mindenképpen és talán a közművelődés szempontjából is megtartotta kisugárzó hatását. A korábban itt működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesültek, fővárosi ipari üzemek leányvállalatai termelnek - a nagy hagyományokkal rendelkező Cukorgyár és az ipari jellegű szövetkezetek mellett - a nagyközségben. Két általános iskolával és középfokú oktatási intézménnyel rendelkezik. Művelődési háza járási célokra ápiilt közel két évtizeddel ezelőtt. A meglevő gazdasági és művelődési háttér hatékony működésének egyik előfeltétele, hogy az egyre gyarapodó, számszerűleg növekvő értelmiség jól érezze magát Sarkadon, ne tekintse jelenlegi munkahelyét átmenetinek, anyagi gyarapodásával tartson lépést szakmai és általános műveltsége. A sarkadi értelmiség a helyi gazdasági és oktatásügyi struktúra következtében koncentráltabb hatással lehet a nagyközség életére, alapos, szociológiai eszközökkel történő megismerése indokolt. Vizsgálatunk első fázisában magnóra felvett mélyinterjút készítettünk mintegy 30 fővel, azaz a sarkadi értelmiség mintegy 10 százalékával. E beszélgetések során minden - véletlenül kiválasztott - megkérdezett készségesen rendelkezésünkre állt, beleegyeztek a beszélgetés rögzítésébe, miután biztosítottuk őket, hogy a beszélgetés teljes szövegét csak a felvétel vezetője ismeri meg. A mélyinterjúk idézése során úgy járunk el, hogy az idézett szövegből nem lehet a közlő személyre következtetni. A beszélgetések általános következtetéseként azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar falusi értelmiség általános helyzetéből következően számos egymásnak ellentmondó véleménnyel találkoztunk. Vannak általában jó, és vannak általában kedvezőtlen vélemények a sarkadi értelmiségi létről. Általános jelenség, hogy az egyéni konfliktusok Jelnagyítva, általános nagyközségi problémaként jelennek meg. 2. A vizsgálat lebonyolításáról A kutatás első fázisában elhangzottakat a kérdőív szerkesztésénél figyelembe vettük. Vizsgálatunkat ún. standardizált interjúval végeztük, az anyagi feltételeket Sarkad Nagyközség Tanácsa messzemenően biztosította. A standardizált interjús felvétel azt jelenti, 70