Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Marik Dénes: A Kelet Népe négy gyulai száma
TéA/yg« l/jE jWJiittmzi'i'H CMLékeu A KELET NÉPE NÉGY GYULAI SZÁMA MARIK DÉNES A népi írók mozgalmának fellendülése idején, 1935 őszén jelent meg először a Kelet Népe, Szabó Pál és Barsi Dénes folyóirata, amely kezdetben a népi írók második vonulatát szerepeltette hasábjain, a harmincas évek végére azonban országos jellegű fórummá vált. Különös figyelmet érdemel az a folyamat, amelynek során a Kelet Népe az első szakasz vidékiességéből országos folyóirattá fejlődött, amikor már Féja Géza találó megállapítása szerint az egész magyar szellemi élet őrszeme volt. A folyóirat alapításának kezdeti szakaszában a politikai hatalom és az irodalom közötti leplezett harc terepe volt a Kelet Népe, hiszen az első időben a szerkesztő Szabó Pál romantikus forradalmiságát még leplezni kényszerült. Szabó Pál szellemi ellenállása a magyar vidék hatalmasságaival szemben azonban ebben az első szakaszban is csorbítatlan maradt. A szerkesztést végiggondolt tervszerűség irányította. Barsi Dénessel egyetértettek abban, hogy folyóiratukban a feltörő paraszti népréteg és a félreszorított vidéki haladó polgárság hangját kell megszólaltatniok, ezért fordítottak már a kezdő hónapokban nagy gondot munkatársaik kiválogatására. Szabó Pál szerkesztői munkájának céltudatosságát jellemezte, hogy fórumot biztosított új tehetségek megszólaltatására. A Kelet Népe indulásának első szakaszában, amikor már megvalósítható célként tűzhették ki a szerkesztők a folyóirat vidékiességének megszüntetését, - került át Berettyóújfaluból a lap előállítása a gyulai nyomdába. Ezzel egyidőben a folyóirat adminisztrálásával felmerülő teendők is gyulaiak kezébe kerültek. 1936 márciusától a Kelet Népe négy száma készült Gyulán a Dobay-nyomdában. Ez az adat lassan elhomályosodik az irodalmi köztudatban. Czine Mihály irodalomtörténész tollából kikerült legrészletesebb és legtöbb hiteles adatot felsorakoztató Szabó Pál életrajzban is Gyula helyett Gyoma szerepel a Kelet Népe előállítási helyeként. Valószínűleg a közismert Kner-nyomdára való emlékezés volt e tévesztés alapja. Szabó Pál írói fejlődésében nagy szerepe volt annak a folytonos kapcsolatnak, amely őt a napi sajtóhoz, később a folyóiratokhoz fűzte. Első írása éppen a békéscsabai Körösvidék napilapban jelent meg az 1927. február 18-i lapszámban „írógép a falun" címmel. Később is jelent meg még néhány Szabó Pál írás a Körösvidékben. A lap azonban jobboldali kormánypárti újság volt s a szerkesztőség több Szabó Pál írást minősített közölhetetlennek ellenzéki hangvétele miatt. Különben maga Szabó Pál is belátta, hogy az írásaiban feltárt falusi sérelmek nem jobboldali, kormánypárti lapba valók. A Körösvidék szerkesztője Migcnd Dezső azt ajánlotta Szabó Pálnak, hogy ilyen jellegű cikkeit küldje Budapestre Bajcsy-Zsilinszky Endre ellenzéki hetilapjának, az Előőrsnek. így jelent meg 1929 márciusában az Előőrsben Szabó Pál első írása: a Páriák, - a béresek sanyarú sorsáról. Az Előőrsben Szabó Pál igazi hangján szólalhatott meg, nem kellett hangfogót használnia. Később irodalmi sikerei mellett Szabó Pál szükségét érezte, hogy olyan lappal rendelkezzék, amelynek irányításában döntő szava van. így került kapcsolatba 1934-ben Takács Ferenc községi jegyzővel, aki Kornádi és Vidéke címen hetilap kiadására kapott engedélyt. A lap szerkesztését közösen vállalták Barsi (akkor még Harcsa) Dénes Dobai-pusztai tanyai tanítóval. Tervük az volt, hogy a hetilapot az egész Tiszántúlon terjesztendő parasztújsággá fejlesztik. Ez a terv azonban nem valósulhatott meg, mert a kormány a Kornádi és Vidékét éles ellenzéki hangja miatt hamarosan betiltotta. Ekkor került kapcsolatba Szabó Pál 1935 nyarán a Gyulán hetenként kétszer megjelenő ellenzéki kisgazdapárti irányú Magyar Alfölddel, amely Vermes Ernő kiadásában és szerkesztésében jelent meg. 5 02
