Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Marik Dénes: A Kelet Népe négy gyulai száma

A húszas években Vermes Ernő a szegedi Délmagyarország szerkesztője volt, majd Gyulára költözött, mert 1930 júliusában engedélyt kapott, hogy Békéscsabán „Az Alföld" címen politikai napilapot jelentessen meg. A lap kitűnő újságírói gárdával indult. A Tiszántúl egyik legszínvonalasabb ellenzéki lapja volt, de több kifogásolt írása, főleg dr. Lustig Géza békéscsabai ügyvédnek az akkor közérdeklődés homlokterében álló optáns perről írott cikkc miatt a kormányzat hamarosan betiltotta. Dr. Lustig Géza ellen Bethlen István miniszterelnök sérelmére elkövetett sajtó-rágalmazás bűntette miatt eljárás indult, amelynek során őt a gyulai törvényszék nyolc hónapi börtönre ítélte. Ezt követően Vermes Ernő Gyulán Közérdek néven hetilapot szerkesztett, majd 1932-ben Gyulára lapengedélyt kapott Magyar Alföld címen. A hetenként kétszer megjelenő újság kisgazdapárti-ellenzéki irányzatú volt és nemcsak a gyulai, hanem a békéscsabai, békési és tótkomlósi kisgazdapárti szervezetek hivatalos lapjaként szerepelt. A szomszédos sarkadi járásban is terjesztették. A lap fiatal munkatársa: Balázs Árpád több ízben clkerékpározott Biharugrára Szabó Pálhoz, aki az ő közvetítésével küldte írásait a Komádiban megjelent lapja betiltása után a Magyar Altöldnck. Szabó Pál maga is többször megjelent a lap Gárdonyi utcai szerkesztőségében, Corvin utcai nyomdájában és szoros kapcsolatot teremtett a lap munkatársaival. Ez a publikálási lehetőség azonban nem elégítette ki Szabó Pált. Saját folyóiratra vágyott. Ilyen előzmények után találkoztak 1935 nyarán a Sebes-Körös partján Barsi Dénes a Kornádi melletti Dobai-pusztáról, Sinka István Vésztőről és Szabó Pál Biharugráról. Mindhárman kerékpáron érkeztek a levélben kitűzött találkozó színhelyére. A megbeszélés tárgya egy új népi-nemzeti irodalmi folyóirat alapítása volt. így sem alapítottak még magyar folyóiratot! Ez idő tájt a folyóirat-tervek városi kávéházak asztalainál szövődtek és kaptak végleges formát. A Kelet Népe - így nevezték el az alapítandó új folyóiratot - a Sebes-Körös partján született meg. Szabó Pál vállalta a lapengedély megszerzését, míg Barsi Dénes az anyagi fedezet előteremtéséről gondoskodott. Ezt követően jelent meg 1935. október elején Adler József berettyóíyfalui nyomdájában a Kelet Népe első száma. Felelős kiadóként is az ő neve szerepelt. A szerkesztőség helye Berettyóújfaluban a nyomda épületében volt, de a tényleges szerkesztést Szabó Pál biharugrai lakásán végezte. A folyóirat azt tűzte ki céljául, hogy a parasztság mellé állítsa az értelmiségi előfizetőket és olvasókat. A Kelet Népe első négy berettyóújfalui száma megjelenésének ideje alatt mintegy 200 előfizető jelentkezett. A folyóirat terjesztését nagyon akadályozta a kezdetleges, vidékies előállítás. Kis formátumban, újságnyomó papíron állította elő a nyomda. A folyóirat szerkesztői ezért szükségesnek tartották, hogy lapjuk számára előnyösebb formát és nyomdai kivitelt biztosítsanak. E döntésben szerepet játszottak Szabó Pál ez idő szerinti a Magyar Alföld köréhez fűződő gyulai kapcsolatai. E kapcsolatoktól remélte, hogy folyóirata adminisztrálásában, expediálásában és főleg a korrektúrák elvégzésében segítségére lesznek. 1935 nyarától, de különösen később - amikor a szerkesztéssel járó teendői megkövetelték - 1936 márciusától júniusig több alkalommal kerékpározott Szabó Pál Biharugráról Gyulára. Majd később c kerékpározások élményei adták a Talpalatnyi föld öntözési történetéhez az ihletést. Erről i960, október 10-iki keltezésű, gyulai kapcsolatairól megemlékező levelében így írt: „...Csak annyit, hogy a Talpalatnyi földben megírott harc és herce-hurca az öntözéses gazdálkodásban részben gyulai történet, amennyiben ott is láttam a Körösmenti tanyavilágban ez irányú és igen sikerült törekvéseket. Biciklivel jártam az időben s le-leszaladtam a gátak mentén. Mindenesetre ott alakult ki bennem az öntözéses gazdálkodás képe " 1936 február közepén a két szerkesztő: Szabó Pál és Barsi Dénes Gyulára érkeztek. Előbb a Kelet Népe nyomdai előállítása kérdésében a Dürer-nyomda tulajdonosával tárgyaltak, aki azonban nem vállalhatta a folyóirat kinyomtatását, mert a Magyar Alföld és a nagy tömegű közületi hivatalos nyomtatványok előállítása nyomdája teljes kapacitását lekötötték. Végül is Dobay János könyvnyomdájával állapodtak meg előnyös feltételek mellett. A nyomda a háromíves folyóirat előállítását 600 példányban jó papíron, kemény fehér borítóval havi 240 pengőért vállalta. Ez összegben benne foglaltatott a folyóirat expediálásának és postai portójának a költsége is. A nyomda kikötése az volt, hogy minden folyóiratszámért járó 240 pengő a kéziratok leadásával egyidőben előre lefizettessék. Ezt a feltételt a két szerkesztő elvállalta s az első számért járó költségeket nyomban kifizette. Ezt követően rész503