Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Beluszky Pál: Néhány gondolat a közép-békési kutatásokról

fejlettebb megyeszékhelyek gazdasági súlyának, kulturális-ellátó-szolgáltató intézményei színvonalának, a városi életük minőségének közelítését-clérését tűzhetjük ki. Ez sem kevés. 4. Amennyire célszerű országos összefüggésekbe illeszteni a kutatásokat, legalább annyira szükséges a közvetlenebb környezettel, a megye városi központjaival kialakult ill. kialakítandó kapcsolatokra is kitérnie a vizsgálatoknak. A közép-békési városegyüttes fejlődésének irányai, méretei, üteme nyilván nem közömbös a többi békési város szempontjából sem, s csak a kölcsönös egymásrahatások tisztázása esetén lehet megnyugtató a közép-békési városegyüttes fejlődésének prognosztizálása is. Nyilvánvaló, hogy a tágabb térség (megye) harmonikus fejlődése megkívánja, hogy a közép-békési városegyüttcs fejlesztése ne a többi város rovására történjék. 5. A közép-békési városegyüttes kutatói megkülönböztetett figyelmet fordítanak a városok idegenforgalmára, rekreációs szerepkörérc. Nem vizsgálták azonban behatóbban a „második otthon" iránti egyre fokozódó igény kielégítésének lehetőségeit, ill. a hétvégi házak, üdülőövezetek, az e célra igénybevehető területek földrajzi megoszlását. Ez a kérdéskör a közép-békési városegyüttes esetében azért is fontos lehet, mert ha a települesegyüttes lakóinak „második-otthon-övezete" nem különülne cl egymástól a térben, akkor az ott formálódó közösségek, szomszédsági kapcsolatok elősegíthetnék a települések integrálódását. 6. A hazai településhálózat-fejlesztés, településtervezés gyakorlatában tudomásom szerint szinte példa nélküli az a széles körű, beható, tudományos igényű alapozó kutatás, ami a közép-békési városegyüttes integrált fejlesztése okán folyik az FKI Alföldi Csoportja szervezésében. Az alapozó kutatás - tervezés közötti arányok merőben különböznek a megszokottól. Sajnálatos gyakorlat terület- és településfejlesztésünk rendszerében, hogy az alapkutatások volumene - területi kutatást folytató intézetek, kutatók, a tervezőintézetekben az alapozó kutatásokra fordított idő - töredékét teszi ki a tulajdonképpeni koncepció-alkotásnak, tervezésnek. Olykor az az érzése támad a tervezés folyamatát és eredményeit némiképp is ismerő szakembernek, hogy könnyebb a jövőben szárnyalni, mint ajelen tényeit, adatait aprómunkával feltárni; erre alig-alig kerül sor, ami a tervek színvonalát, megalapozottságát, megvalósulásának esélyeit eleve alacsony szintre szorítja. Példamutató a békési modell: alapos kutatás-megalapozott tervezés. És kifizetődő; meggyőződésem, hogy ha a tanulságokat országos szinten is hasznosítanánk, az alapkutatás-tervezés arányát az előbbiek javára módosítanánk, azonos költségráfordítás magasabb színvonalú terület- és településtervezést eredményezne. Bízunk abban, hogy a közép-békési városegyüttes kutatásának ezen „mellékterméke" is meggyőző lesz a területi kutatások szervezői, vezetői, megrendelői körében. 501