Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Bereczki András: A terület- és településhálózat-fejlesztés eredményei és feladatai Békés megyében

mepúiéi&eRKezer- wzosFmeszm A terület- és településhálózat-fejlesztés eredményei és feladatai Békés megyében BERECZKl ANDRÁS A területfejlesztéssel szemben az elmúlt időszakban alapvető társadalmi és gazdaságpolitikai követelmény volt, hogy segítse elő a népgazdaság és az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglévő különbségek mérséklését. A jövőben e követelmények teljesítése változatlanul a területfejlesztési stratégia kiinduló alapja lesz; tartalmára, változásának irányára, jellemzőire, a gazdaságfejlesztés intenzív jellegének erősödése gyakorolja - várhatóan - a legnagyobb hatást. Hosszabb távon a fejlesztésre rendelkezésre álló erőforrások az ország minden területén beszűkülnek, az extenzív fejlesztés korlátai általánossá válnak, ugyanakkor - ezzel párhuzamosan - erősödnek az életkörülmények területi kiegyenlítődésére irányuló társadalmi elvárások. Békés megye sokat várt és vár a jövőben is a terület- és településhálózat-fejlesztés célkitűzéseitől, amelyet röviden abban lehet összefoglalni, hogy gazdasági és infrastrukturális elmaradottságuk fokozatos felszámolásának lehetőségei teremtődnek meg ez által. Megyénk fejlesztése - hosszabb távra szóló - tervek alapján történik, mindenkor összhangban a népgazdasági érdekekkel. Terveink alapján az alapellátás vonatkozásában - a jövőben - a megye minden lakosa számára megközelítően azonos színvonalú ellátást kell biztosítani. Terület- és településhálózatfejlődésünk eddigi eredményei részben már ezt bizonyítják. Természetesen város és falu, bel- és külterület között mindig is lesznek különbségek az ellátás színvonalában, de a fejlődés a közelítés irányába hat. Az elmúlt évek során fokozatosan kimunkálásra kerültek a megye hosszútávú tervkoncepciói, melyek 1976-1990. évek közötti hosszútávú tervidőszakra határozzák a tennivalókat. Ezek a koncepciók felölelik: - a településhálózat; - az ipar; - a mezőgazdaság; - a közlekedés; - a vízgazdálkodás; - az egészségügy; - a lakástermelés; - a közművelődés; - a népesség és foglalkoztatottság területét és mintegy vezérfonalként szolgálnak a mindennapi munkavégzés számára. A társadalmi-gazdasági fejlődés korábbi eredményeként az ország egyes területei, megyéi között jelentős különbségek jöttek létre a fejlettséget illetően. Közismert, hogy Békés megye az elmaradott, gazdaságilag kevésbé fejlett megyék közé tartozott: - iparilag fejletlen volt; - a gazdasági háttér hiánya együttjárt az infrastruktúra alapelemeinek hiányával; - a megyében élő népesség életkörülményei kedvezőtlenebbek voltak az országosnál. 483