Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Bereczki András: A terület- és településhálózat-fejlesztés eredményei és feladatai Békés megyében

Mindezek azt eredményezték, hogy a megye lakosságának egy jelentős része az ország fejlettebb térségeibe vándorolt, így Békés megye az elmúlt évtizedekben az egyik legintenzívebben fogyó megyék közé tartozott. Hosszabb távon megoldásra váró feladat tehát a gazdasági szerkezet hatékonyabbá tétele, amely elsősorban az adottságokra, a megye erőforrásaira alapozott. így: - az ipar ágazati szerkezetének továbbfejlesztése, térszerkezetének javítása; - a kedvező mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés lehetőségeinek fokozatos kihasználása, ill. megteremtése; - a településhálózat-fejlesztés útján a lakosság életkörülményeinek fokozatos javítása és közelítése, elsősorban az alapellátás vonatkozásában; - a megye gazdaságilag fejletlenebb térségeiben a fejlődés meggyorsítása. Békés megye társadalmi-gazdasági fejlődése - a negyedik és az ötödik ötéves tervidőszak első három évében - meggyorsult. Megmutatkozik ez az iparban és a mezőgazdaságban, a településhálózatunk kedvező irányú változásában, a lakossági infrastruktúra fejlődésében. Mindezek együttes eredményeként a megye lakosságának életkörülményei kedvezőbbé váltak. Az 1970-es évek gyorsabb ütemű fejlődése következtében a megye lakónépességének csökkenése - az utóbbi években - jelentősen mérséklődött. Lakónépességünk 1971-77 között csupán 1,9%-kal csökkent, 1977. év végén 432780 fő volt. (1960-1970. évek között a lakónépesség 33 205 fővel, 7,0%-kal csökkent.) A megye népességének stabilizálódása azt jelenti, hogy a lakosság életkörülményeiben kedvező változások következtek be, az itt élő emberek megtalálták számításaikat. A terület- és településhálózat-fejlesztés eredményei Településhálózatunk fejlődése összefügg az anyagi termelés két fő ágazatának, az iparnak és a mezőgazdaságnak a területi fejlődésével is. Ezek jellegzetességei az elmúlt évek eredményei alapján az alábbiakban összegezhetők megyénkben: - az ipar és a mezőgazdaság ágazati szerkezetének korábbi gyors változása mérséklődött, a mezőgazdaságban dolgozók létszámának csökkenése lelassult, a felszabaduló munkaerő nagyobb részben a tercier ágazatok felé irányult; - az ipari foglalkoztatottak létszámának növekedési üteme lelassult, mivel egyre korlátozottabb a szabad munkaerő bevonásának lehetősége; - az ipar területi elhelyezkedése kedvezőbbé, a fejlesztés egyre inkább intenzív jellegűvé vált, bár egyes térségekben (a megye északi és déli körzetében) még az extenzív fejlesztés dominál ; - megyénk mezőgazdaságában az intenzív fejlődés került előtérbe. Ez elsősorban a munka-termelékenység emelkedésében, az össztermelés fokozásában, az iparszerű termelési rendszerek gyors elterjedésében, a területegységre jutó hozamok emelkedésében nyilvánult meg. Ipar A megye iparára az 1970-es évekig az extenzív fejlődés volt a jellemző, mivel hosszú ideig a foglalkoztatás gyors növelése volt az egyik legfontosabb feladat. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma a második ötéves tervidőszak folyamán - kerekítve - több mint 7000-rel, a harmadikban 15000-rel, a negyedikben 5 000 fővel nőtt. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában viszont az iparban foglalkoztatottak létszámának növekedése jelentősen lelassult, majd hogy nem stagnál, 1976-1978. között csupán 1115 fővel, 1,8%-kal emelkedett. Az ipar területi elhelyezkedésére jellemző, hogy az döntően a városokba települt. A szocialista iparban foglalkoztatottak 2/3-a a városokban - ezen belül is jelentős 484