Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Szakács István: A "Népek Barátsága" Könyvtár Battonyán

A feladatkör megoldására a létesített, illetve az oktatási alapból juttatott céltámogatási keretből az erre a célra szükséges technikai felszerelést a könyvtár számára be is szereztük. Mind az építők jó és határidőre végzett munkája, mind az építéssel párhuzamosan folyt beszerzési tevékenység eredménye gyanánt az alapkőletételtől számított egy év elteltével, 1978. szeptember 23-án, sor kerülhetett az új könyvtár épületének felavatására. Mivel nagyközségünk nem rendelkezik kiemelkedő irodalmi hagyományokkal, de jelentős eredmé­nyeket ért el a népek közötti kapcsolatok ápolása terén, - s ez vonatkozik nemcsak a községben élő nem­zetiségekkel való együttélésre, de a magyar-szovjet kapcsolatok szorosabbra fűzésére is - kértük a Me­gyei Tanács V. B.-t, engedélyezze, hogy a könyvtár a „Népek Barátsága" Közművelődési és Iskolai könyvtár elnevezést vehesse fel, hiszen a névben foglalt eszmét a nagyközség egész lakossága évszáza­dok óta jól szolgálja. A gondolatot hirdető képi megfogalmazást, a gondolatot szavakba öntő József Attila idézetet és a könyvtár nevét magában foglaló képzőművészeti alkotást sgrafitto tormájában Ludmány Ottó festőművész készítette el a könyvtár homlokzatán. Az avatóiinnepségen nagyszámú közönség, szovjet és magyar vendégek és az építők jelenlétében Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva azt a széles körű társadalmi összefogást, ami lehetővé tette a megye legkorszerűbb könyvtárának felépítését, és azt a könyvszeretetet, ami Battonya lakosságában él. Az átadást követő hetekben került sor a könyvtár állományának költöztetésére, szakrendi elhelye­zésére, ami nem csekély munkát jelentett, hiszen a nagyközségi könyvtár már az egységesítést megelő­zően is csaknem 22 ezer kötettel rendelkezett. A nyár folyamán átvette és feldolgozta az általános iskolák 1500 kötetet kitevő állományát, majd sor került a gimnázium és szakközépiskola mintegy 5500 köte­tének költöztetésére és teljeskörű feldolgozásának megkezdésére. A berendezkedés után „üzemszerűen" 1978. október 24-én nyílt meg a könyvtár az olvasók előtt. Az azóta eltelt 5 teljes hónap bizonyítékokat nyújtott arra vonatkozóan, hogy jó befektetés volt a könyvtár felépítése. Mind a látogatók számában, mind a kikölcsönzött kötetek mennyiségében kb. 20-22%-os növeke­dés mutatható ki és ugyanilyen arányúnak becsülhető a beiratkozott olvasók számának gyarapodása. Igen nagy a látogatottsága az olvasótermi résznek is, ahol a rendelkezésre álló 44 férőhely az említett időszak alatt, a nyitvatartási idő zömében 50-6o%-os kihasználtságú volt. (Ez arány becslésen alapul, mert még nem alakult ki könyvtárunkban a helybenhasználat értékelésének-mérésének módszere.) Nem a lehetőség szerint alakultak, de már jelentős számot értek el a könyvtárban lefolytatott tan­órák és egyéb csoportos foglalkozások. A tanórák elsősorban könyvtárismereti célzatúak, illetve ének­zenei, valamint kiscsoportos nyelvi órák voltak; az egyéb jellegű foglalkozások a napköziotthon tanuló­csoportjainak látogatásaiból, diafilm délutánokból, és a Mezőgazdasági Könyvhónap rendezvényeiből adódtak. A kettős funkcióból - közművelődési és iskolai feladatkör - adódó munkánkból a legtöbb tennivaló még az oktatási intézményekkel kialakítandó összhang megteremtése terén van. Az eltelt hónapok során a feldolgozó munka követelményei lassították ugyan a gimnázium és szakközépiskola szaktan­termi anyagának kialakítását, de január végére ezt is sikerült megoldani. Soron következő nagyobb munkája a könyvtár dolgozóinak az, hogy az általános iskolák új - ősszel életbe lépő - tantervének megfelelő szaktantermi anyagot beszerezze, feldolgozza és eljuttassa számukra. Az egységes közművelődési és iskolai könyvtár - a Könyvtártudományi és Módszertani Központ és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum segítségével kidolgozott - szervezeti szabályzata az alig féléve elkezdődött munkát három évre szóló kísérletnek szánta. Az eltelt rövid idő máris biztató ered­ményeket hozott, de felvetett előre nem látott problémákat is, melyeknek megoldásán fáradoztunk. Könyvtárosok, pedagógusok közös tevékenysége remélhetőleg be fogja bizonyítani elképzelésünk helyességét, és a megkezdett kísérlet végérvényes gyakorlattá válik a nagyközség közművelődésének, közoktatásának életében. 482

Next

/
Thumbnails
Contents