Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Baranyó Géza: A Körösvidék és a belvízkárok (1953-1975)

A Körösvidék és a belvízkárok (1953-1975) BARANYÓ GÉZA Mind a közvélemény, mind a szakemberek előtt ismert tény, hogy a Körösvidék hazánk kedvezőtlen természeti adottságú nagytérsége. „A víz ellen és a vízért" folytatott évszázados harc színtere, ahol kedvező csapadékcloszlások esetén az országos szintnél magasabb terméseredmények, termésátlagok éppen annyira jellemzők, mint az éven belüli egyenlőtlen csapadékeloszlásból származó aszálykárok, vagy a még ezeknél gyakoribb belvízkárok. Ujabb elemzések szerint térségünk (Békés megye) az ország legfontosabb éléstára, ahol még nagyobb terméseredmények is elérhetők lennének, ha a gyakori vízkárok nem hátráltatnák a mezőgazdasági termelést. Az 1953-1975. években e térségben a 4108 km

2 vízgyűjtőben (1976-os árszinten) csupán a növénytermesztést 2643,3 millió Ft belvízkár sújtotta. Minden tíz évből 7-8 év belvizes. Előzmények Az MSZMP KB 1978. március 15-i határozata a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, fejlesztési feladatairól igen időszerű tennivalókat körvonalaz térségünkre akkor, amikor így fogalmazza meg az előttünk álló feladatokat: „Kiemelkedő társadalmi érdek a termőföld ésszerű hasznosítása, megóvása... A talaj termékenységét főképpen a talajerőgazdálkodás, az öntözés, a belvízrendezés és talajjavítás útján fokozzuk. Folytatni kell az ezt szolgáló hosszútávú programok kidolgozását." A hosszútávú programok megalapozása érdekében viszont szembe kell néznünk a belvizek társadalmi-gazdasági hatásaival: elsősorban a belvízkárokkal. A közvéleményt is, nagyüzemeinket is azért érdekli a jelenség, mert gyakori. így a kérdések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: Milyen gyakoriak és milyen nagyságrendűek az adott térségben a belvízkárok ? Sűrűbbek-e mostanában a belvizek, mint a korábbi években voltak? A természeti illetve mesterséges körülmények rosszabbodtak-e? A korszerű agrotechnika következményei-e, vagy csupán azért feltűnőbbek mostanában a belvizek és belvízkárok, mert a gazdasági ösztönzők hatására a mezőgazdasági nagyüzemek és az irányító szervek, főhatóságok most jobban és egyre jobban számbaveszik, számonkérik nemcsak az eredményeket, hanem a hibákat is? A belvizeknek nemcsak az évek szerinti megjelenését és visszatérését tekinthetjük homályosnak, hanem egy éven belüli jelentkezését is. Ugyanis minden második év olyan, hogy télen, tavasszal vagy nyár elején belvizek, míg ugyanazon év nyarán vagy őszén már aszá439