Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Baranyó Géza: A Körösvidék és a belvízkárok (1953-1975)

lyok vannak. Vajon csupán a csapadék rapszodikus megoszlása okozza-e, vagy van más, ehhez hasonlóan fontos tényező is a káros jelenségek létrejöttében? Állíthatjuk, hogy igen. Ez pedig a talajaink kedvezőtlen vízgazdálkodási adottságaiban, a csapadékos időben előálló tartós túltelítettségben keresendő. 2-3 hetes nyári szárazság után a holtvíztartalmat közelítő kiszáradás és a talajvízszintig történő összcrcpedezés általános jelenség. így jutunk el a fentebb idézett határozatban megjelölt tennivalók időszerűségéhez, szükségszerűségéhez, és tegyük hozzá: sürgősségéhez. Mindez igaz a mi térségünkben, annak ellnére, hogy a Körösvidéken találjuk hazánk vízgazdálkodási művekkel legjobban behálózott területét: a legtöbb duzzasztó művet, a belvíztömegek eltávolítására szolgáló legsűrűbb főműveket, főcsatornákat, szivattyútelepeket stb. Az elemzés tárgya Az alábbiak során térségünk belvízi problémáival szándékozunk foglalkozni. Ezen belül is a mezőgazdaságunkat sújtó, a termelést visszavető belvízkárokkal. Hangsúlyozzuk, hogy a tárgyalandó, a termelést zavaró belvízkárok csupán részei a teljes térséget időszakonként károsító említett hatásoknak. A belvizek gyakorta jelentkeznek a települések belsőségeiben, kár okoznak a házak, utak, stb. állagában és ezek érzékeny veszteséget is jelentenek a népgazdaságnak - ilyen volt legutóbb 1975 nyarán a Békéscsaba belsőségében előállt 60 millió Ft belvízkár - ennek ellenére tárgyunk és célunk: az agrártermelést ért belvízi hatások elemzése. Egyrészt azért, mert ezek a leggyakoribbak, ilyenképpen a legnagyobb „kárvolumennel" jelentkeznek, másrészt, mert a külterületek vízrendezése a térség összes többi vízgazdálkodási szakágazati tevékenységének megalapozója. Nem egyes üzemek, öblözetek helyzetét, problémáit, hanem a nagytérséget, a több mint 4 ezer km

2 kiterjedésű Körösvidéket ért hatásokat taglaljuk. Ennek következtében, az alkalmazott módszerek és a kapott eredmények elsősorban nem az egyes nagyüzemi, hanem a felsőbb szintű döntésekhez szolgáltatnak adatokat, adhatnak olyan jellemzőket, amelyek a területen a legsűrűbb mérésekre alapozott vizsgálatokkal sem lennének meghatározhatók. Ilyen teljesen ismeretlen közegünk a legfontosabb ásványkincsünk: maga a talaj. Ügy ítélem meg, hogy nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a belvízjelenség nemcsak azért „titokzatos' még ma is, mert azon kívül, hogy számtalan hidrometeorológiai-mezőgazdasági agrotechnikai elem következtében, vagy ellenére jön létre, hanem ezen belül talán leginkább azért, mert a talajok időben és térben állandóan változó vízgazdálkodási jellemzőit, kedvező és kedvezőtlen víztároló tulajdonságait még mindig nem ismerjük eléggé, elsősorban a nagytérségben. Természetesen nagytérségünket rendkívüli hidrológiai események idején a még nagyobb, egész Körös-vízgyűjtő hatásaitól nem vonatkoztathatjuk el. Viszont a tárgyalt térség egyes jellemzői nagyságrendi eligazítást adnak kisebb területek alapvető problémáinak tisztázásához is. E bonyolult jelenség taglalásánál - számos jellemző megítélésénél - nem tekintettük célnak a szabatos, számszerű, konkrét méretezés alapjául szolgáló összefüggés meghatározását, hanem csupán a tendenciák, trendek megállapítását: a közelítést. Ehhez viszont egyszerű, könynyen kezelhető számítási módszereket használtunk fel, a matematikai statisztika eszközeivel. Megállapításaink közelítő számítással igazoltak, a gyakorlati megfigyelésekkel is ellenőrzött, sztochasztikus modellből származók. A „belvízccntrikus" elemzésünk, a VITUKI Belvízkutatási Csoportjánál 1966-1968 440