Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye mezőgazdaságának 35 éve (1944-1979)

cs szakoktatás nagy úttörője Tessedik Sámuel, akinek országos jelentőségű munkásságát az utókor nemcsak megbecsüli, hanem tovább is fejleszti. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás olyan távlatot nyitott a mezőgazdasági kutatás és szakemberképzés számára, amilyet korábban elképzelni sem lehetett. Már a felszabadulás után azonnal megkezdődött a fiatal szakemberek képzése a megye mezőgazdasági iskoláiban. Az oktató munkában clen járt a Szarvasi Mezőgazdasági Technikum, amely méltán érdemelte ki a „Munka Vörös Zászló Érdemrendet". A mezőgazdasági szakemberképzés reformja során cz az intézmény főiskolai rangra emelkedett. A Holt-Körös partján festői környezetben épült meg a főiskola új tanügyi épülete cs kollégiuma. A korszerűen felszerelt impozáns oktatási intézmény a mezőgazdasági szakemberképzés és továbbképzés egyik országos centruma lett. A Főiskolán jelenleg két szakon folyik az üzemmérnökök képzése. Egyik szak a nö vénytcrmcsztés, másik pedig az öntözés és melioráció. A Főiskolán működik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetének Békés megyei központja, amely nemcsak a hazai, hanem tanzániai, iraki és egyiptomi mezőgazdasági szakemberek továbbképzését is végzi. Eddig T 15 továbbképzési tanfolyamot tartottak 3980 fő résztvevővel. 1950-ben létesült az ország egyetlen Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézete Szarvason, amely 1955-től 1970-ig Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, majd 1971-től Öntözési Kutató Intézet néven működik. A szarvasi táj vízrajzi és természeti adottsága igen alkalmas az öntözéses termesztés problémáinak vizsgálatára és a szükséges kísérletek beállítására. Sok millió forintos beruházással korszerű öntöző és kísérleti telepek épültek, amelyeken széleskörű kutatás kezdődött az öntözés, a talajcrőgazdálkodás, a növénynemesítés, a rizstcrmcsztés, a vízgazdálkodás, a tereprendezés, a takarmánytermesztés, stb. fejlesztésére. A kutató intézet azóta sok nagyszerű eredményt ért el cs adott át a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatának. Napjainkban a hibridkukoricavetcmag előállításának is egyik bázisa és évente mintegy 400 vagon hibrid-kukoricavetőmagot állít elő. Országosan is elismert az intézet lucernatermesztési és lucernanemesítési kutatásainak eredménye, amelyet a javaslatukra létrehozott Füzesgyarmati Zöldluccrnatcrmesztési rendszer igyekszik elterjeszteni a gyakorlatban. Jelentős a szerepe a hazai rizstermesztés agrotechnikájának, termelési technológiájának, növényvédelmének, nemesítésének, minőségének fejlesztésében és a hozamok növelésében. Az intézet koordinálja a KGST öntözési kutatásait és együttműködési kapcsolatban áll szovjet, csehszlovák, lengyel, osztrák, bolgár és jugoszláv kutató intézetekkel. Jelenleg építés alatt áll egy komplex vetőmagüzem, amely a kutató intézet hatásterületén folyó vetőmagkikészítést segíti majd. 1953-ban indult meg Szarvason a haltenyésztési kutatás. Ebből a kezdeményezésből fejlődött ki a ma már nemzetközi tekintélynek örvendő Haltenyésztési Kutató Intézet, amely ; bázisa lett a hazai haltenyésztési kutatásoknak. Az eltelt negyedszázad munkássága egyértelműen bizonyítja annak a gondolatnak helyességét, amely életre hívta ezt az intézetet. Az intézet által kidolgozott polikultúrás ivadéknevelési technológiák, hidrobiológiái, táplálkozás fiziológiai kutatási eredmények javítják az egész ország halhústermelési mutatóit. 1951-ben kezdődtek Szarvason a növényfajták tulajdonságait vizsgáló kísérletek. A kezdeményezés nyomán 1953-ban alakult meg önálló földterülettel az Országos Fajtakísérleti Intézet szarvasi állomása, amely azóta eredményesen szolgálja a magyarországi növénytermesztést. 426