Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye mezőgazdaságának 35 éve (1944-1979)

Alapvető feladata a köztermesztésben lévő növényfajták értékét meghatározó tulajdonságok ellenőrzése és a bejelentett új fajtajelöltek termelési értékének elbírálása. Alaptevékenysége a kisparcellás fajtakísérletek végzése. Ezen túlmenően nagyüzemi fajtakísérletek (2-5 ha) beállítását szervezi a mezőgazdasági nagyüzemekben. A fajtakísérlcti állomás nemcsak a hazai növényfajtákat vizsgálja, hanem a külföldön nemesített és import útján hazánkba került növényfajták tulajdonságait is, összehasonlítva az eredményeket a hazai fajtákéval. 1974-ben kezdte meg működését az Országos Meteorológiai Szolgálat Szarvasi Agrometeorológiai Obszervatóriuma. Az itt folyó kutatómunka központjában a növénytermesztés, az öntözés és az időjárás összefüggéseinek vizsgálata, a különböző növények optimális vízigényének megállapítása cs különböző műszerek kipróbálása áll. Az obszervatóriumnak megyénk 8 különböző helyén működik megfigyelő állomása, amelyek rendszeresen gyűjtik az adatokat és továbbítják Szarvasra. Az obszervatórium a vizsgálati eredményei alapján szaktanácsadással segíti a mezőgazdasági üzemeket. Itt említem meg a tudományos és esztétikai célt egyszerre szolgáló szarvasi Arborétumot, amelyet a felszabadulás után nyitottak meg a nyilvánosság számára. Az Arborétum különböző, nálunk egzotikumnak számító élő fák, cserjék és bokrok gyűjteményes kertje. Évente 80-100 ezer látogató tekinti meg az Arborétumot. A látogatók között a turistákon kívül a világ különböző tájairól érkező szakemberek is szerepelnek. 6. MIT AD MEGYÉNK MEZŐGAZDASÁGA A NÉPGAZDASÁGNAK? Megyénk mezőgazdasága jelentős mennyiségű növényi és állati termékkel látja el az ország lakosságát és járul hozzá a növekvő exportigények fedezéséhez. 1977. évi adatok szerint megyénk mezőgazdasága az ország szántóterületének 8,6 százalékán gazdálkodik megelőzve az összes többi megyét. Megyénk legnagyobb kincse tehát a termőföld, az az elpusztíthatatlan erőforrás, amely nemcsak megyénknek, de az egész népgazdaságnak is kulcsfontosságú bázisa. A háborút követő nehéz évek alatt nem volt számszerűsíthető az a mezőgazdasági termékmennyiség, amely a kötelező beszolgáltatás, a felvásárlás és a szabadpiaci forgalmazás révén került az ország asztalára. 1957. évi adatok viszont már számszerűen is jelzik megyénk mezőgazdasági termelésének szerepét a népgazdaságban. Ebben az évben a megye a főbb mezőgazdasági termékekből az alábbi mennyiséget adta át a népgazdaságnak: Kenyérgabona 80 000 tonna Takarmánygabona .... 16 000 tonna Nyers rizs 13 000 tonna Napraforgó 3 940 tonna Vágósertés 21 100 tonna (152 260 db) Vágómarha 9 300 tonna (23 138 db) Vágóborjú 310 tonna (6 180 db) Baromfi 4 600 tonna (37 millió db) Tej 262 000 hl 427