Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye mezőgazdaságának 35 éve (1944-1979)

Az ellenforradalom romboló hatása meg sokáig mérgezte a szövetkezeti parasztság gondolkodását. Ennek következménye lett az alapszabálycllenes nézetek terjedése, a háztáji gazdálkodás kötöttségét felszámolni akaró szabadosság, a szektás elzárkózottság, a munkaegység-rendszer ellenesség, szembenállás az új jövedelem elosztási formák keresésével, a szövetkezeti alapképzés elvetése és a közös állattenyésztés csökkentésére vagy teljes felszámolására irányuló törekvés. Az utóbbi volt a legsúlyosabb szemlélettorzulás, hiszen állattenyésztés nélkül nem lehet előbbre jutni a belterjes gazdálkodás útján. A fejlett állattenyésztés egyik pillére a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak, amely nélkül nem képzelhető el a talajerő fenntartása és az árualap bővülése. Másrészt az ország lakosságának és exportigényének kielégítésében is nélkülözhetetlen szerepe van az állati eredetű élelmiszerfélék, hús, zsír, tej, tojás, stb. termelésének. A tarthatatlan helyzetet az 1957. évi (IX. 30.) számadatok világítják meg, amely szerint megyénk 27 termelőszövetkezetében nem volt közös sertésállomány, 22 termelőszövetkezet nem tartott tehenet, 58-ban nem volt anyakoca, 90 nem hizlalt sertést és 140 nem tartott baromfit. Mivel a közös állattenyésztés erősítése nemcsak a termelőszövetkezeti parasztság, de az egész népgazdaság érdeke is, az állam az állatvásárlást és a szükséges épületek létesítését különböző hitelek nyújtásával támogatta és támogatja ma is. Ebben az időszakban a háztáji állatállomány aránytalanul felduzzadt, amit az is előmozdított, hogy a termelőszövetkezetek többsége viszonylag nagy mennyiségű terményt osztott ki a tagoknak, ami ösztönzően hatott az egyéni állattartásra. A későbbi években ellentétes folyamat alakult ki és a háztáji állatállomány nem kívánatos mértékben csökkent. Különösen fogyott a háztáji tehénállomány, amit az alábbi táblázat adatai mutatnak. A közös és a háztáji állatállomány alakulása 1960-1977. időszakában 3. táblázat Szarvasmarha Ló Sertés Juh Év ebből ebből ebből ebből összes háztáji összes háztáji összes háztáji összes háztáji i960 115 178 45 828 56283 3991 533 914 256 440 169 089 11 216 1970 129 127 34914 17 140 392 775 273 326570 186748 16241 1975 115197 22931 11 850 542 746 849 256636 135 897 8358 1977 121 331 19 737 10794 588 851234 272 382 177 485 12699 Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a Párt javaslata alapján meghirdetett sertéstenyésztési program hatására növekedett megyénkben a közös és a háztáji sertésállomány. Nem volt azonban ilyen sikeres a később beindított szarvasmarhatenyésztési program, amely csak a közös tehénállomány növekedését eredményezte. A termelőszövetkezetek fokozatosan erősödtek és differenciálódtak. Sok tényező hatása nyomán az azonos vagy közel hasonló termőhelyi adottságú gazdaságok között is nagy kii418