Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye mezőgazdaságának 35 éve (1944-1979)

lönbségek mutatkoztak a termelési érték, a jövedelem, a részesedési alap, stb. tekintetében. Ezt a folyamatot elősegítette az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése is (1967) mert az önálló vállalati gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket az üzemek különbözőképpen hasznosították. Ahol a vezetőség előrelátása, jó közgazdasági érzéke képes volt az új rendszer előnyeit kiaknázni, bátran kezdett beruházásokat és új termelési technológiákat vezetett be, stb., ott ugrásszerűen javultak a gazdálkodás mutatói. Ahol mindezt elmulasztották, ott helyben topogás és olyan lemaradás mutatkozott, amit később sem lehetett behozni. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése idején alakult meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) és ennek vidéki szervezetei a területi szövetségek, mint a termelőszövetkezetek érdekvédelmi szervezetei. Megyénkben két területi szövetséget szerveztek. A szövetségben résztvevő szövetkezetek főbb mutatói a következők: A szövetséghez tartozó szövetkezetek A területi szövetség neve száma területe, ezer ha tagjainak száma xooo fő szántóterületük átl. ar. kor. értéke 1 tagra jutó jövedelem, Ft 1 munkanapra jutó részesedés, Ft 1967 Körösök vidéke (Békéscsaba) Dél-Békés megyei (Orosháza) 82 64 211 127 46 38 36 23 26,07 34,75 15 820 22 759 87 76 1977 Körösök vidéke 48 211 39 21 26,12 36608 151 Dél-Békés megyei 36 136 33 18 32,07 37 226 163 A két területi szövetség ma is működik, bár 1975. évi országos rendezés 3 megye kivételével (Bács, Békés, Pest) minden megyében csak egy területi szövetséget hagyott meg. A három megye azonban területi nagysága és a mezőgazdasági termelésben elfoglalt súlya miatt kivételezett. A területi szövetségek komoly segítséget nyújtottak a szövetkezetek közös vállalkozásainak létrehozásához. Szervezték és irányították a termelőszövetkezetek erőinek összefogását a termelésfejlesztés, az értékesítés és a beszerzés javítása érdekében. A Dél-Békés megyei területi szövetség olyan közös vállalkozást is szervezett, amely egyetlen az országban. Ez a mezőkovácsházi Ciroktermelő Értékesítő Feldolgozó és Vetőmagcllátó Közös Vállalkozás (CITÉV), amely a tájkörzet fontos növényének, a seprűciroknak a termesztését, és értékesítését centralizálja. Működéséről tanulmány is jelent meg (Gazdálkodás 1968. 9. sz.), méltatva a vállalkozás népgazdasági jelentőségét. 1972-ben kezdődött megyénkben az iparszerű termelési rendszerek térhódítása. Elsőként az orosházi „Új Élet" tsz csatlakozott a bábolnai kukoricatermesztési rendszerhez. (CPS). Napjainkban viszont a mezőgazdasági nagyüzemek 70%-a egy vagy több termelési rendszer tagja. 419