Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye mezőgazdaságának 35 éve (1944-1979)

A földműves szövetkezetek kezelésébe kerültek mezőgazdasági ipari üzemek (szeszfőzde, tejüzem, malom, stb.), közérdekű telkek és berendezések (parkok, gazdasági kisvasút, stb.), kastélyok, lakóépületek, rizsföldek, stb. Ezek hasznosítása csak szövetkezeti alapon volt lehetséges. Békés megyében 1947 végén mintegy 150 erőgép, 221 cséplőgép, 6500 eke, 700 vetőgép, 3500 borona felett rendelkeztek a földművesszövetkezetek. Fokozatosan berendezkedtek gépkölcsönzésre, kovács, bognár és egyéb műhelymunkákra, darálásra, őrlésre, közös növénytermesztésre, állattenyésztésre, értékesítésre, stb. Megszervezték a vetőmagtisztítást, a vetést, a gyümölcsösök kezelését, az uradalmi pincék használatát. Fő cél a földhöz juttattak segítése és a termelés megindítása volt. Az ország első termelőszövetkezeti csoportja a mai Békés megyében - akkor Bihar megyei - Sarkadon alakult, 1945. április 26-án, 66 taggal, 276 kat. hold földdel „Sarkadi Földmunkás Szövetkezet Őstermelő Csoportja" néven. A fckctcériek két év múlva második, majd az ezt követő évben harmadik típusú termelőszövetkezetté alakultak át és ekkor vették fel Lenin nevét. Példájukat máshol is követték és szélesedett megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom. 1950-51. évben a megye valamennyi községében, városában alakultak szövetkezetek. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmában törést jelentett 1953, amikor a személyi kultusz gazdaságpolitikája miatt feloszlott 32 önálló termelőszövetkezet. A kilépő 16721 tag 95 316 kat. h. földet vitt magával és tért vissza az egyéni gazdálkodás útjára. Nemcsak a fejlettebb termelőszövetkezetek bomlottak fel, hanem az alacsonyabb típusúak is. Megszűnt 22 termelőszövetkezeti csoport, amely 7749 csoporttag kilépését és 15 016 kat. h. földterület kikapcsolódását jelentette. Hasonló jelenségek voltak más megyékben is, ezért a Párt Központi Vezetőségének javaslatára kipróbált munkáskádereket irányítottak vidékre a mezőgazdasági szocialista átszervezésének segítésére. Megyénkbe mintegy száz munkáskáder kapcsolódott be a legnehezebb helyeken a termelőszövetkezetek, a gépállomások, az állami gazdaságok szervező és irányító munkájába. Kemény és szívós politikai és gazdasági harc kezdődött, amelynek eredményét a termelőszövetkezetek számának és területének lassú, de megalapozott növekedése, a termelési szint emelkedése bizonyítja. Javult a munkafegyelem, tervszerűbb lett a termelés és vonzóbb a kollektív gazdálkodás. Elismerés kísérte az orosházi, a sarkadi, a végegyházi, a nagyszénási és a kondorosi termelőszövetkezetek gazdálkodását. Növekedtek a belépések, a termelőszövetkezeti mozgalom újra megerősödött. Ezt az egészséges folyamatot azonban megállította az 1956-os ellenforradalom, amelynek viharfelhői megyénket sem kerülték el. Az ellenforradalmi erők támadást intéztek a termelőszövetkezetek ellen, amelynek eredményeként megyénk 234 termelőszövetkezetéből 142 feloszlott. A kilépő tagok száma 16 444, a kivitt földterület pedig 13 567 kat. h. A megszűnt termelőszövetkezeti csoportok száma 41 volt, 3179 taggal és 25 997 kat. h. területtel. Súlyosbította a helyzetet a jogtalanul széthurcolt, több millió forint értékű szövetkezeti vagyon is. Az események zavart okoztak nemcsak a tagság, de a vezetők körében is. Nem kaptak tájékoztatást a mozgató erők nagyságáról, a politikai háttérről, ami átmeneti bizonytalanságot teremtett. Ebben a zűrzavaros, összekuszált helyzetben is voltak védelmezői a szövetkezeti mozgalomnak, akik nem engedték fclbomlani a szövetkezetet és széthurcolni a szövetkezeti vagyont. Az idő őket igazolta, mert az ellenforradalmi hullám lecsillapodása után a felvilágosító politikai munka eredményeként a felbomlott termelőszövetkezetek és szövetkezeti csoportok újraalakultak és az év végén már ismét 203 termelőszövetkezet működött. 417