Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - ORTUTAY GYULA (1910-1978) - Elek László: Ortutay Gyula levelezése Kner Imrével

volt nagy örömem, hogy itt, Pesten találtam valakit, akivel meg tudjuk érteni egymást, hiszen ilyen kapcsolatok nélkül elszáradna és elmechanizálódna a lélek ebben a hajszában. Levele engem is, Gyurkát is igen boldoggá tett. Valóban, ebben a kicsi munkában is az a szellem munkált, amelyet a Kner nyomda munkáiból lehetett csak megismerni, megszeretni és megtanulni. Gyurka tipográfiája és György metszetei igen tiszta és szép alkotások, úgy örültem, hogy az a bájos kis szöveg ilyen szép formába öltözhetett.

1

8 Bizony Györgynek nagyon igaza volt, mikor a Könyvek Könyve feleletében

1

9 valamennyiünk gondolatát kifejezte a Kner Nyomdáról és Kner Imréről szólva. Jól emlékszem arra a pár szegedi estére és éjszakára, amikor oly sokat tanulhattunk - még vita közben is - Öntől, s most hogy Haiman Gyurkával beszélgettünk, rapszodikusan éjfél után háromig, ezek a termékeny beszélgetések eszembe jutottak". Majd alább még ennyit tett hozzá:,„Ha valóban mód adódik, szeretnék Gyurkával leutazni Gyomára - ha ugyan nincs terhére". A gyomai látogatás pontos idejét meghatározni a fennmaradt levelezés töredezettsége miatt ma már szinte lehetetlen. Annyi kétségtelenül bizonyos, hogy 1937. január 7-e és október 25-e között - vagyis a Nyíri és rétközi parasztmesék megjelenése után - csakugyan vendégként köszöntötték Kner Imréék Ortutayt.

2

0 Nagyszerű találkozás volt ez, rokonlelkek egymást nevelő, egymást erősítő találkozása. A Magyar Graßka 1969-es évfolyamának egyik cikkében „A szép könyv"-ről szólva, így vallott róla Ortutay: „Meg is látogattam Imrét Gyomán, felesége népdalgyűjtését nézegettem, s végeláthatatlan, felejthetetlen beszélgetésekbe bonyolódtunk: pesszimista volt már a harmincas évek derekán, s csodálatos könyvtárszobájában, fel-felugorva, elfúló lélegzettel s reménykedve, hogy megcáfoljuk, mondotta beteljesült kasszandrai jóslatait. 0 volt az, akitől nemcsak annyi munkása, tipográfusa, művészbarátja tanulta meg a könyv tiszteletét, míves gondját, hanem igazában mi is tőle tanultunk. Budayval mint partnerrel beszélt, de gondolom, György is tanult tőle - mindnyájan tanultunk tudásától, szenvedélyétől, kegyetlen igényességétől. Egy hibának sem kegyelmezett. Nemhiába egy egész könyv terjedelmében mutatta be egyetlen könyvoldal lehetséges művészi tipográfiai megoldását.

2

1 Minden munkája egyszerre volt továbblépés, kísérlet és szigorú önvizsgálat... Magam a szép könyvet azóta is úgy látom, ahogy azt Kner Imre második, harmadik nagy korszakában, a két utolsó periódusban tőle megtanultam. A könyv művészi egység, amelynek a harmónia tiszta szépségével kell hatnia akkor is, ha egyetlen dísz sem ékíti: a betűvel, a tipográfiai elrendezéssel, a kötéssel is a művészet rangját kell elérnie. Önmagában is művészi alkotás a könyv, s akkor a legszebb, ha nem hivalkodik, ha egyszerű, tiszta eszközöket keres".

2

2 A látogatást követő első levelek hitelesítik Ortutay visszaemlékezését. Azoknak a központi témája is a művészi tipográfiával volt szoros összefüggésben. Először a gépi szedés minőségi lehetőségeiről kérte ki Kner véleményét. Apropóul a Magyar népismeret és a Parasztságunk élete

2

3 című tanulmányainak fővárosi kiadása szolgált, melyekkel a Nyíri és rétközi parasztmesék gondos kiállítása után nehezen tudott megbarátkozni. Panaszolta is: „Ez a fajta gépszedés igen csúf, holott meggyőződésem: gépszedéssel is lehet magas művészi nívót elérni. Az apróbb, lépten-nyomon szembeötlő hibákról nem is szólok". Válaszlevelében Kner őszintén bevallotta: a könyv tipográfiáját nem is igen vizsgálta: „...ismerem az illető officina produkcióit, és nem is érhet onnan meglepetés. A gépszedés és kéziszedés problémája engem is mindig érdekel, s megvan persze a véleményem felőle, de ebben a kérdésben ez aligha aktuális, mert hisz nálunk egyelőre kézzel sem tudnak szedni. De meg a reális előállítási ár és a reális minőség között áthághatatlan szakadék tátong, amelyen nem lehet hidat verni" - utalt a kiadók egymással szembeni esztelen harcára, 42