Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi köznevei

partja' - 1832: „..Az Egei Rész Legelő a ..Körös Partig.." (Urb. ir.), 1873: „..A köles fenéki kanális parton lévő kaszálló.." (Gy. P. 1873. máj. 25.). páskum páskom: páskum 1. Jegelő' - 1788: Pascuum Gyomense (T. 3), 1973: Páskumi tanyák (Hnt), 2. .szántóföld'. A köznév eredeti jelentése az 1. Jegelő', amelyet a mai gyomaiak már nem ismernek. A 2. jelentést ők adták meg. patak ~ ,kisebb folyóvíz' Földrajzi névként nem fordul elő. pingyó — .kulipintyó - csárda' - 1853 : Csudaballai pingyó (Szabó F.: A Dél-Alföld pusztai csárdái. Különlenyomat az Ethnographia 1974. évi 2-3. számából, 336). Gyomán csak a legidősebbek ismerik a szó jelentését. puszta — 1. .falu nélkül maradt határ, a puszta határ' - 1756: „..hol Ütközik Egei Puszta Kőrös Ladányi és Ványai Terremumokkal.." (Harr. D. 61/1756), 1782: „..hogy a Pohalmi puszta.. Kiss határnál végződik.." (Harr. E. 45/1782), 2. ,uradalmi földbirtok' - 1873: ,,.. A gyomai uradalomnak a nagy állási pusztában.." (Gy. P. 1873. aug. 3.), 1875: ,,..az uradalomnak őzedi pusztájára.." (Gy. P. 1875. dec. 5.), 3. .legelőterület' - 1870-79: Csuda-Balla-pi«zta (T. 9). A földrajzi köznév 1. jelentése ma már ismeretlen Gyomán, de történeti adataink vannak róla. A 2. jelentést az idősebb adatközlők adták meg, míg a fiatalabbak a 3. jelentést értik a címszó alatt. rampa rampa: rámpa 1. ,gát, töltés feljárója, átjárója' - Kató-rampa, 2. ,vasúti átjáró' - Kis Antalra»//)«. rész rísz .valamely terület egy része' - 1832: ,,.. Az Egei Rész Legelőn a .. Körös Partig.. (' Urb. ir.), 1864: „..felső rész egyszersmind Mirhó hát.." (Pesty). rét rít .mélyebben fekvő, vízjárta legelő, kaszáló' - 1475:,,.. bár Simát.. határjelek Csuda-Ballától jól elválasztják, mégis.. az Udvarnok nevű rétet elfoglalta.." (Kar. II. 279), 1850:,,.. Mind a révlaposon mind a nagy rétben.." (Gy. P. 1850. júl. 28.), 1853: ,,. .A nagy réten jószággal keresztül-kasul járni nem szabad.." (Gy. P. 1853. máj. 1.). A régi halászok, pákászok a nagyobb kiterjedésű nádas ereket, lapályokat is rétnek nevezték. rév ré: rí,révátkelő' - 1822: Rév Lápossá (T. 7), 1864: „Juhos rév lapos, túl a Körözsön.." (Pesty). így nevezték a révhajót és annak kikötési helyét is. sarok — 1. ,két utca vagy földterület találkozásánál lévő szöglet' - 1832: ,,..a Granarium Kert Sarkától a Hólt Körösig.." (Úrb. ir.), 1890: ,,..a ezifrakert sarkához.." (Gy. T. jk. 1890/111), 2. .hegyben, ék alakban végződő földdarab'. semlyéK scmjík .mélyen fekvő, olykor mocsaras, vadvizes terület, kaszáló' - 1901: ,,..s halad a Bélérben a.. Nagysemlyéken keresztül.." (Ivánf.). E földrajzi köznév Gyomán 111a már alig ismert. sor~ ,házsor' - 1931: ..Bánomkerti sor.. (Gy.T.jk. 1931/192). Olyan utca, amelynek csak egyik oldalán épültek házak. sorompó — ,vasúti átjárót lezáró rúd' - Endrődi-sorompó. sulymos sujmos .náddal, súlyommal borított terület, legtöbbször a Körös holtága' - Sulymos. szállás szálas: szállás 1. .jószágállás, pásztorszállás' (,a földet megszálló hajléka és környékén a földje' - vö. Inczefi: Szeged.. 74) - 1574: „..in possessionibus Chwdabala et Thelekz<j/(Wí7.." (BO. I. 193), 2.,tanya' - 1766-85: Tiami Salasok (T. 5), 1909: Bíró Albert szl. (T. 16). A középkorban falut jelölt (r. jelentés) később pedig a mai tanyákat nevezték kezdetben szállásoknak (2. jelentés). szántó — ,szántóföld' - 1921: „..Gyoma község tulajdonát képező szigeti szántónak.." (Gy, T, k. 1921/127). szeg ~ ,ék, sarok, kiszöggelés - angulus; Ecke,Winkel' (OklSz) - 1473: „..Nyárzeg.." (BO. II. 89), 1556: ,,.. Nyarzegh.." (BO. II. 243), 1483: ,,..a Ványa és Kérszigct felé cső Remeteszeg nevű rétekért.." (Kar. II. 73), 1928: Besenyszeg (Gy.T.jk. 1928/274). Olyan területet jelöl, amely valaminek a szegletében (pl. folyó) található. SZEGLET ~ ,szeg' 1. ott. - 1832: ,,..a Körös könyöktől a szeglet határ felé.." (Urb. ir.), 1855: „.. a ménes a Bánom kert szegletnél a görbe kut laposra.." (Gy. P. 1855. ápr. 22.). 365