Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi köznevei

szél szil ,a falu, a község vége, széle' - Falu szél, 1873: „A ki a vásár széltől a nagy utczáig vezető úton.." (Gy. P. 1873. nov. 16.). Jelentheti a ,határrész vége' -t is. szélmalom szilmalom,széllel hajtott, működtetett malom' - 1855: ,,..a Kőrös folyó mellett pedig az uradalomnak egy szélmalma.." (Palugyai 261), 1877: ,,.. A hantos kerti gáton a szélmalomba járni nem szabad.." (Gy. P. 1877. jan. 14.). szérű szűríi ,a gabona cséplés előtti tárolására szolgáló hely' - 1425: „.. Gyomától a .. Szeri/hely.. választották el.." (Kar. II. 91). szérűskert szfírűskcrt 1. szérű. sziget ~ .vízzel körülvett terület' - 1852: „.. A kik a Szigetben nádat vágnak.." (Gy. P. 1852.jan. 4.), 1864: „Hosszúságéi, a Zöld laposról benyúlva a kaszállók felé." (Pesty). Ezek a kiemelkedő területek csak az árvizek alkalmával viselkedtek szigetként. A Körös szabályozása után eltűntek. szik szik: szék ,szikes, sziksós földterület' - 1852: „A nagyyzA' 3 évre árendába adatik.." (Gy. P. 1852. júl. 4.), 1854: ,,.. A Nagy szik árendába kiadandó.." (Gy. P. 1854. febr. 19.), 1877: Szífchalom (Hnt). szirt — .meredeken kiemelkedő partrész' - 1864: ..Lukos szirt - s örvény.." (Pesty), 1854: „..egészen Gyoma Városa közelében lévő Nagy Szirtig.." (Gy. P. 1854. márc. 19.). Ezek a ,szi'rf'-ek a Körös partján meredeken emelkedtek ki a környező tájból. szivattyú — .vízszivattyú' - Zöld-laposi-szivattyú. Az Élő-Körösből valamint a Berettyóból a holtágakat és a nagyobb csatornákat látja el vízzel. szőlő szőllő: szőlő .szőlőskert' - 1854: „..A Csepüs kerti szöllöknél.." (Gy. P. 1854. nov. 12.), 1909: Gyomai szőlő (T. 16). Szőlővel beültetett terület. tábla — .nagyobb, összefüggő, megművelt terület, ahol egyfajta növényt termelnek' - Linciomtábla, Szik-halmi-tóWa. tanya ~ ,külterületi lakóház' - 1906: Kis tanya (T. 15), 1906: Külső tanya (T. 15). Olyan lakóház, amely a külterületen található, mellette nagyobb, általában körülkerített földdarabbal. tanyaföld tanyafőd .tanyákkal sűrűbben beépített határrész' - 1870-79: Gyomai tanya-földök (T. 9), 1906: Tanya föld (T. 15). tanyaközpont tanyaköszpont .központi jellegű tanyacsoport a szétszórt tanyák között'. 1. központ. telek ~ 1. .házhely' 2. ,az elpusztult falu helye, az elhagyott, puszta faluhely' - 1788: Póó Halmi Telek (T. 3), 1822: Egei Telek (T. 7), 3. ,az elpusztult faluhoz tartozó földterület'. A gyomai adatközlők ennek a földrajzi köznévnek egy-két idős ember kivételével főleg az 1. jelentését ismerik. telep — .újonnan épített falurész' - Ságvári-telep, 2. ,gazdasági, szövetkezeti üzemegység' - Fácán-telep, Sertés-telep. temető — ,a halottak eltemetésére kijelölt és bekerített terület' - 1853: ,,.. A Ref. Nagy Temetőben a kaszállók.. eladatnak.." (Gy. P. 1853. máj. 22.). tér — ,több utca betorkollásával kiszélesedő utcarész' 1906: Piacz tér (T. 15), 1931: Szabadság tér (Gy. T. jk. 1931/192), 2. ,sík terület' - 1898: ,,. .A fűzfás zugnak a hullám térben fekvő része:" (Gy. T. jk. 1898/167), Mintafér, Repülőtér. tiltó ~ ,vízelzáró a csatornákon' - Piros-fi/íó. tó ~ ,kisebb-nagyobb területű állóvíz' - 1326: „..duas piscinas, Saghfoii ct Ecseghfoj/ vocatas.." (BO. I. 17), 1832: „.. A Hólt Körös Tava.." (Úrb. ir.). torok — i. ,ér, patak, folyó betorkollása nagyobb álló vagy folyóvízbe', 2. ,a folyó holtágainak az ártérben maradt része' - Kántor-torok. töltés tőtís i. ,árok, patak felmagasított partja', 2. .folyók, patakok árvíz elleni védőgátja'. A gyomaiak csak köznévként használják, földrajzi névben nem fordul elő. ugar — 1. ,nyári, előkészített szántás', 2. ,korán felszántott, majd pihenni hagyott föld' - 1832: ,,.. A Ugarok szélibe eső út.." (Urb. ir.), 1831: „..Az ugar még c héten tilalmas fog lenni.." (Gy. P. 1851. aug. 31.). A nyári, koraőszi szántás az ugarolás. üsztató — .állatok fürdetésére szolgáló víz' - Kis-wsztató, Nagy-úsztató. üt ~ .fontosabb, nagyobb forgalmú utca' - 1931: Hősök emlék útja (Gy. T. jk. 1931/192). 366