Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky a magyar hadtörténelemről

keleten is terjessze a nyugati kereszténységet. Milyen erőltetett és milyen nyakatekert, milyen mesterkélten kegyeskedő szemlélet ez, milyen alapvető félreismerése a magyarság minden vallási fanatizmustól és hittérítő láztól mentes egyéniségének!" - írta Bajcsy-Zsilinszky. 34. Bajcsy-Zsilinszky szemére veti Szekfiinek, hogy Magyar Szemle beli idézett tanulmányában - egy Kun László korabeli epizódot tárgyalva - „szabálytalannak" minősíti a magyarok harcmodorát, akik „egy kis magyar ésszel, ötlettel, és gyorsasággal próbálták túlszárnyalni tohonya ellenfeleiket", mert persze - híven a Magyar Történet régi szelleméhez a német lovagi harcmodort veszi mércéül. BajcsyZsilinszky tiltakozik azon szemlélet ellen, hogy „minden szabály, még katonai téren is, a némettől kell, hogy kiinduljon", s harcos politikai aktualitással jelenti ki: „Szerencsére a történelem során sokszor voltunk »szabálytalanok« és még leszünk is az Öregisten segítségével". Amit ehhez még hozzátesz, szinte jóslatszcrű: „Ön még, Professzor Uram, bizonnyal meg fogja érni; én - az immár elengedhetetlen némettisztelettől is nagyon messze rugaszkodó »szabálytalan« ember, aki még mindig nem harcolok német módra, - már kevesebb valószínűséggel". .35. „S ha, fájdalom, a magyarság át is vett sok mindent a nyugati nehézkes hadviselésből, annak minden ostobaságát mégsem tette soha egészen magáévá... Nyilván azért nem harcoltak német módra, mert a magyar módon való hadakozással több reményük volt a győzelemre". 36. V. ö. Julier i. m. 47-96, ill. 97-172.1. 37- 1474-ben. 38. „Mátyás király a maga csodálatosan friss és modern életlátásával már-már egészen kibontakozott volt - katonailag - a lovagi együgyűség nyugati sugallatai alól, de ezt a művét sem fejezhette be". 39. „Még Mohácsnál sem harcoltak a magyarok egészen német módon, bár éppen eléggé németesen ahhoz, hogy Ibrahim lángeszével és hadseregének keleti könnyedségével, rugalmasságával és gyorsaságával szemben elveszítsék a csatát". 40. V. ö. Julier i. m. 221-254. 141. V. ö. Julier i. m. 255-282. 1. 42. Utalás Friedrich Schiller Wallensteinről írt drámatrilógiájára. 43. Vö. Julier i. m. 283-316. 1. 44- 1756-176345. Vö. Julier i. m. 329-362. 1. (Nádasdy és Hadik.) 46. Vö. Julier i. m. 374-470. 1. 47. A dualizmus korának kiváló szónoki képességű ellenzéki képviselője, aki Ausztria és Magyarország kapcsolatának perszonális unióvá változtatása révén kívánt Magyarországnak nagyobb önállóságot biztosítani a Monarchián belül, külpolitikailag pedig a hármasszövetség (Ausztria-Magyarország, Németország, Olaszország) ellenzője, a francia orientáció híve volt. 48. „Helyünk és sorsunk Európában" (Bp. 1941.) című munkájában úgy látta, hogy „szerencsére ezt az osztrák hagyatékot azóta a magyar katonai szellem szép megújhodása és egyre tisztábban bontakozó stílusa mindjobban kiforrja magából." (120.1.) 49. Jóllehet Magyarország aSzovjetunió ellen már 1941. június 27-én hadbalépett, annak nyugati szövetségcsei késlekedtek a hadüzenettel: Anglia 1941. december 6-án, az Egyesült Államok pedig csak 1942. június 5-én üzent hadat Magyarországnak. P. Meskó Anna: Szentendrei házfal 350