Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Még egyszer az első felszabadult községről

pókban ismét német-magyar megszállás alá került. Csak a sorrendben negyedik, 24-én a késő délutáni órákban felszabadult Újnagylak község volt az, amely elsőnek szabadult fel olyan értelemben, hogy már nem is került többé újra a megszállók kezére." Nyilván Korom Mihály kutatásainak hatására az 1978 elején megjelent, „A magyar népi demokrácia története 1944-1962" című mű történészei hasonló következtetésre jutottak. Figyelembe kell venni az ilyen megállapítások hatását a széles közvéleményre is, különösen ha azok félig-meddig hivatalosnak számító történelcmkötetben látnak napvilágot. Éppen szűkebb pátriám, Békés megye napilapjára, a „Békcsmegyei Népújság"-ra kell hivatkoznom, amelynek cikkíróját mindenekelőtt ez a megállapítás ragadta meg, s szinte úgy ír róla, mintha az, amit eddig mondtunk a felszabadulásról, nem lenne igaz. A lap 1978. július 25-i számában az említett kötetet méltatva Dérer Miklós a következőket írta: „Az első figyelemreméltó érdekességre már az indításnál rábukkanunk: a szerzők alapos vizsgálatokra támaszkodó megállapítása szerint nem Battonya, hanem Újnagylak volt az első (véglegesen) felszabadult magyarországi helyiség. Ez a beidegződést szüntető indítás megadja azt az alaphangot, amely a kötetet végig jellemzi." A cikk tehát azt sugallja, hogy eddigi megállapításainkat revideálni kell. Térjünk vissza Korom Mihály „Makó, az első felszabadult város 1974" című kötetben megjelent tanulmányához. Anélkül, hogy részletesen idéznék a tanulmányból, összefoglalom mondanivalóját: Korom Mihály tanulmányából kitűnik, hogy a) a battonyai kiszögelésben a 18. harckocsi hadtest egységei 23-án harcot kezdtek Battonya felszabadításáért, de csak a község széléig jutottak cl, mert az ellenségnek sikerült a támadást megállítania, sőt a Dél Hadseregcsoport naplója szerint 5 szovjet harckocsi kilövésével vissza is vetni; b) a Dél Hadseregcsoport naplója szerint a szovjet csapatok szeptember 23-án, a 243. hadosztály sávjában, Dombegyház, Kcvermes és a mai Lökösháza keleti körzeteiben is elérték, sőt át is lépték a magyar-román határt; c) a szovjet csapatok szeptember 24-én a déli órákban magyar területen Nagylaktól északra elfoglalták Csanádpalota községet; d) ugyanezen a napon elfoglalták Királyhegyes községet, majd a Makótól északkeletre fekvő Rákos hegységet is; e) szeptember 24-én 19.30 órakor már megindult a harc Újnagylak felszabadításáért, amelyet még aznap este fel is szabadítottak a szovjet csapatok; este felé a 230. szovjet hadosztály elfoglalta Eleket, de Csanádpalota felszabadítása néhány órával megelőzte Eleket; f) szeptember 25-én a horthysta csapatok visszafoglalták Csanádpalotát; g) a 203. szovjet hadsereg sávjában szeptember 25-én a német csapatok visszafoglalták Eleket és Kétegyházát; h) a 243. szovjet hadosztály sávjában erős szovjet ellentámadás bontakozott ki Dombegyházától és Battonyától délkeletre, amelyek azonban nagyobb térnyeréssel nem jártak; i) a megye délkeleti csücskében szeptember 26-án szabadult fel Battonya község. Korom Mihály következtetése, tehát az, hogy - szeptember 23-án a szovjet csapatok nemcsak Battonyánál lépték át a magyar-román 286