Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Még egyszer az első felszabadult községről

- Kct harckocsit megsemmisítettem. Nincs több a töltésen túl! - Helyes. Forduljon vissza! Az osztagot két oldalról lövik. A három harckocsi lövegei szakadatlanul dörögnek. Kisvártatva a rádión ismét felhangzik a dandárparancsnok parancsa: - Maradjon abban a körzetben, ahol most tartózkodik! Brjuhov arcára széles mosoly terül. Ha itt kell maradni, ez annyit jelent, hogy a hadtest egységei támadásra lendülnek. Sok száz vörös csillagos harckocsi, sok ezer szovjet harcos tör most előre. íme, máris felmorajlik a támadást bevezető pergőtűz. Kikémlel a periszkópon: az osztag és a hadtest körlete közti területre tűzszőnyeg fekszik. Hány óra lehet? 1944. szeptember 23. 10 óra 30 perc. A 18. harckocsihadtest egységei magyar földre léptek. Megkezdődött Magyarország felszabadítása. Eddigi hivatalos adataink szerint a Vörös Hadsereg harcoló egységei 1944. szeptember 23-án 10 óra 30 perckor, vagy néhány órával előbb, Battonyánál léptek először magyar földre. Ezt erősítették meg azok a magyar párt- és kormányhatározatok is, amelyeket i960, óta a felszabadulási évfordulók megünneplésére hoztak. A rendelkezésünkre álló szovjet források is bizonyítják ezt. Battonyán azóta számos alkalommal országos ünnepséget rendeztek, amellyel a magyarországi felszabadulási ünnepségek sorozata indult. Ezt a tényt úgy gondolom, ma már senki sem vitatja. Dr. Korom Mihály történész „Az ország felszabadulásának megindulása és az új élet első lépései dél-kelet Magyarországon" című tanulmányában, amely „Makó, az első felszabadult magyar város 1974" címmel kiadott kötetben jelent meg, erről a következőket írja: „A szovjet csapatok felderítő, vagy biztosító egységei 1944. szeptember 22-én alkonyatkor vagy 23-ára virradó éjjel Battonyától délkeletre, az akkori Csanád, ma Békés megye területén, a román-magyar határ elérése után léptek először magyar földre. A magyar nép emlékművel is kifejezett hálája tehát vitathatatlanul ide kívánkozik." Ez, úgy vélem, világos beszéd és a megállapítás valóban vitathatatlan. Az tehát, hogy hol léptek először magyar földre a szovjet csapatok, egyértelműen tisztázódott. Annál inkább vitát kavart az a kérdés, hogy melyik az első felszabadult magyar település ? Sajnos, történészeink ezt a problémát nem tisztázták kellő körültekintéssel, s így a dolog meglehetősen összekuszálódott. Abból a tényből kiindulva, hogy Battonyán a szovjet katonai közigazgatás csak szeptember 26-án foglalta el a helyét, i960 után, tehát amikor a Népszabadság idézett cikksorozata megjelent, számos község jelentette be „igényét" az első felszabadult község címére. így Magyarcsanád, Csanádpalota, Elek, stb. Én magam ezeket nem vettem komolyan mindaddig, amíg ismert történészek nem kapcsolódtak be ebbe a vitába, s amíg műveik országos publicitást nem kaptak. Korom Mihály történész már említett tanulmányában a Vörös Hadsereg különböző egységeinek hadmozdulatait elemezve az alábbi következtetésre jut: ,,Az elsőnek felszabadult magyar község viszont a volt Csanád megye déli részén, a mai Csongrád megye délkeleti sarkában levő Csanádpalota volt, amely szeptember 24-én a déli órákban került szovjet kézre. Utána a szomszédságában fekvő Királyhegyes következett és harmadiknak (a megyében elsőnek) a ma Békés megyei Elek község szabadult fel még szintén 24-én délután. Mindhárom község azonban még egy-egy rövid időre a 24-ét követő na285