Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - SZEMLE

Alföld ártézi vizeinek nyomásváltozásait értékeli. A terület intenzív fejlődése (ipar, mezőgazdaság, településfejlesztés) következtében a vizet is a legfontosabb nyersanyagok közé sorolhatjuk - figyelmeztet a szerző. A magyar népgazdaság növekvő (111a már évi 4 km

3-es!) vízfogyasztása a vizsgált területen is lényeges változásokat okozott. A nyugalmi vízszint csökkenéséről tett, területileg is jól behatárolható megállapításai (10 ábrával illusztrálva) a regionális tervezés szakembereinek is hasznos információkkal szolgálhatnak. A JATE Gazdaságföldrajzi Tanszékének professzora, DR. KRAJKÓ GYULA az Alföld gazdasági körzeteinek taxonómiai szerkezetét ismerteti. Az Alföldön is számolnunk kell az újonnan kialakult ipari övezetek és urbanizációs - regionális központok egész országrészekre kiterjedő bonyolult kapcsolatrendszerével. A két alföldi mezőkörzet „alulról", vagyis mikrokörzetekből felépített rendszere a tanulmány végén összehasonlításra kerül egyéb tervezetekkel, így igen érdekes viszonyításokra is lehetősége van az olvasónak. DR. BECSEI JÓZSEF az Alföld egyik legérdekesebb település-földrajzi problémáját, az agrárvárosokat és átalakulásuk jellegzetességeit értékeli. E speciális alföldi városiasodás mennyiségi változásait dinamikus funkcionális átalakulás követte. Az általános érvényű megállapításokat a szerző Békéscsaba példáján mutatja be. DR. TÓTH JÓZSEF az alföldi központok intercentrális kapcsolatrendszeréről ír az interurbán telefonhívások alapján. Az Alföld centrumtelepülései, bár fejlődésükben elmaradnak az ország más területein lévő centrumok dinamizmusától, napjainkban történelmük leggyorsabb fejlődési és átalakulási időszakát élik. Ezt az átalakulást, s a települések bonyolult vonzás- és hierarchiaviszonyait jelzik kézzelfoghatóan az interurbán telefonhívások is. Az értekezés, miután bemutatja és értékeli a hat kategóriába sorolt és a hierarchia különböző szintjén álló 65 alföldi település kapcsolatrendszerét, részletesen kitér a középbékési városegyüttes problémáira is. DR. DÖVÉNY1 ZOLTÁN a vonzáskörzetek történeti kialakulásának vizsgálati lehetőségeiről írt tanulmányt. Idézi ELISÉE RECLUS-t, aki szerint a földrajz térbeli történelem, a történelem pedig időbeni földrajz. E frappáns idézet jegyében vet fel úttörő jellegű vizsgálati lehetőségeket, melyeket Szarvas példáján mutat be. DR. SIMON IMRE tanulmánya a település-és területfejlettség kapcsolatát értékeli az Alföld részleges középfokú központjainak ipari fejlettsége alapján. Megállapítja, hogy a centrumok ipari fejlettségi szintje 1965 és 1972 között a kiegyenlítődés irányába változott. A cikk külön érdeme, hogy számításai alapján, ábrákkal is bizonyítva, vitába száll az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének az „elmaradott területek" elhatárolásával kapcsolatos publikációival. Külön ábra mutatja be a Békés megyei helyzetet is. A zöldségtermesztésben országos hírű Békés megyének az ágazat szempontjából lényeges földrajzi problémáit foglalja össze DR. MOSOLYGÓ LÁSZLÓ cikke. Ismerteti a természeti feltételeket, a termelési hagyományokat, majd a termelési szerkezet felszabadulás utáni átalakulását. A 8 ábrával bemutatott szerkezeti és térbeli változások a laikus számára is érdekes olvasmányt jelenthetnek. DR. TÁNCZOS- SZABÓ LÁSZLÓ az Alföld közúti forgalma alakulásának főbb tendenciáit ismerteti, ami azért is üdvözlendő, mert hazai földrajzi szakirodalmuk eléggé elhanyagolt területét érinti. A gondos szakirodalmi bevezető után, három időpontban (1935/36, 1955/56, 1970.), jól szerkesztett ábrákon követhetjük nyomon a terület dinamikus átalakulásával kapcsolatban levő közlekedés fejlődését. A cikkek rövid tartalmi felsorolásából tehát egyértelműen kiderül, hogy olyan igen gazdag tartalmú tanulmánykötetet vehet kézbe az olvasó, mely megfelel azoknak a magas követelményeknek, amelyeket a szerkesztőség maga elé tűzött. A gazdagon illusztrált, szép kivitelű 214 oldalas gyűjtemény a jövőben nyilván tovább bővül majd. Szerencsés lenne, ha közölné például az Alföldről megjelent valamennyi földrajzi témájú könyv, cikk bibliográfiáját is, hogy így a kötet az alföldi témájú kutatásoknak nemcsak fóruma, hanem figyelemfelkeltő, inspiráló, orientáló eszköze is lehetne. 271