Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - SZEMLE

Békés megyei Természetvédelmi Évkönyv 2. LANTOS TIBOR Ritka az olyan kiadvány, amely hosszabb idő után sem veszti cl időszerűséget. Közéjük tartoznak Békés megye természetvédelmi könyvei, melyek közül kettő hónapok óta az asztalomon van, minduntalan beléjük lapozok, s mindig találok bennük újabb fontos tényeket. Szép kiadványok s korunk egyik legfontosabb témaköréhez tartoznak. Manapság ugyanis már teljesen a magunk által létrehozott mesterséges környezetben élünk. Szervezetünknek ehhez a mesterséges környezethez alkalmazkodnia kell. Létünket az szabja meg, hogy a magunk által teremtett mesterséges környezethez szervezetünk meddig képes alkalmazkodni. Ez sokáig lehetséges, de nem a végtelenségig. A környezet- és természetvédelem azért vált napjainkban az emberiség létkérdésévé, életünk egyik legfontosabbjává, mert a szervezetünknek még megfelelő környezet fenntartására, az életünket még biztosítani képes természet megőrzésére a legutolsó pillanatban vagyunk. A Békés megyei természetvédelmi évkönyvek, s a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet c. kiadvány példázza, hogy milyen magas színvonalon áll a természetvédelem Békés megyében. Országosan példamutató ez a tevékenység s a kiadványok is. Egyben tükrözik azt, hogy kiváló szakemberek végzik a természetvédelmi munkát. Lelkesedés, hivatástudat, táj- és hazaszeretet fűti ezeket a szakembereket, akik alapos képzettségüknek megfelelően a helyi természetvédő munkájukat az országos törekvésekkel jól összeegyeztetik, a magyarországi feladatokat a maguk területén mind teljesebben ellátják. Példát mutatnak sok kartársuknak s lakosságunknak. Mindezek a megfigyelések vezettek el ahhoz, hogy e jeles kiadványokról s szerzőikről még hoszszabb idő múltán is megemlékezzek. A szerzők, szerkesztők a legteljesebb elismerést érdemlik kiváló munkáikért. Ugyanezért érdemes e könyveket újra s újra átlapozni, olvasgatni, vagy ha valaki nem látta volna még őket, feltétlen beszerezni azokat. A természetvédelem egyik nehéz feladata a tájrészletek, védett növény- és állatfajok eredeti épségben való megőrzése és fenntartása a népgazdasági érdekek összehangolásával. A természet értékeinek megőrzése egyben a dolgozó ember életkörülményeinek szebbé, harmonikusabbá tételét is jelenti. Ez így helyes, amint Győri Imre, a Békés megyei Természetvédelmi Bizottság elnöke az első kötet előszavában írja. Lehetetlen volt ez a felszabadulás előtt, most pedig a gyors fejlődés útjára léptek, miután célkitűzéseik is tisztázottak. Az 1977. évi második Békés megyei Természetvédelmi Évkönyv tartalmát kívánom most elsősorban kiemelni. A kötet vezércikként felfogható bevezető tanulmányát dr. Sterbctz István természetvédelmi főfelügyelő, a Madártani Intézet igazgatóhelyettese írta, Békés megye tájvédelme címmel. A környezetvédelem az emberiség nagy kérdései között korunknak legalább annyira jellemzője, mint az atom, vagy a világűr kutatása - írja. Új tudomány, amely nemzedékünk színe előtt formálódott. Ezért fontos, országos jelentőségű ez az öszszefoglaló írás, amelynek részei: természetes tájmaradványok; másodlagos tájformák; a megművelt környezet; luxus igényű területek; a békési táj kultúrtörténeti színfoltjai; tájadottságaink védelmének jelenlegi állapota; a Békés megyei tájvédelem jövőbeni lehetőségei. A következő gondos tanulmányok helyi szerzők művei. Szép és tudományosan megalapozott, mégis mindenki számára jól érthető írásokban mutatják be Békés megye főbb természetvédelmi kérdéseit. Gál Imréné: Bckés megyei kastélyparkok c. írása a dobozi, a gerlai, a geszti, a kétegyházi, a pósteleki, a szarvasi, a szabadkígyósi, a csorvási, a fáspusztai, a gyulai, a szeghalmi, a tarhosi és a vizesfási parkot mutatja be. Békés megye hazánk erdőben legszegényebb területe, ezért jelentenek különösen nagy dendrológiai értéket a múltból ránkmaradt kastályparkok, amelyek gazdag növényállományának egyes példányai még nemzetközi értékek is. Dr. Dövényi Zoltán, Dr. Mosolygó László, Dr. Rakonczai János és Dr. Tóth József tudományos beszámolója: Természeti és antropogén folyamatok földrajzi vizsgálata a kígyósi puszta területén. Kiss Edit a szabadkígyósi erdőspuszta botanikai (növénytani) vizsgálatát végezte és írta le értékes tanulmányában. Réthy Zsigmond műve: Jegyzetek Szabadkígyós madártani vizsgálatához. A madarak névjegyzékét állította össze részben azzal a céllal, hogy támpontot nyújtson a további megfigyelésekhez. Boross László 272