Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - SZEMLE

A. F. Dcrgacsev: A penzai dekabristák Szaratov, 1976. 127 old. A helytörténet kutatása (Szcrk.: G. N. Matyusin) Moszkva, 1975. 176 old KURUNCZI JENŐ A Szovjetunióban a dekabrista felkelés 150. évfordulóján több kiadvány látott napvilágot, amelyek a felkelés általános és helytörténeti vonatkozásaival foglalkoznak. Dcrgacsev műve a Szovjetunióban a Viharsarokhoz sok vonatkozásban hasonló szerepet betöltő Penza megye forradalmárainak állít emléket. A könyvben tárgyalt dekabristák valamilyen formában (születési helyük, gyermekéveik, birtokuk, szolgálati helyük stb.) kapcsolatban álltak Penzával, illetve Penza megyével. Egyesek maguk is tagjai voltak valamelyik titkos társaságnak, s részt vettek az előkészületekben és a felkelésben, mások nem voltak ugyan formálisan egyik dekabrista szervezet tagjai sem, de szoros kapcsolatban álltak ezekkel. A szerző részletesen elemzi I. A. Annyenkov, a Beljajev-testvérek, P. F. Gromnyickij, A. A. Tucskov, I. N. Gorsztkin, és mások életútját. Az egyes forradalmároknál főként a következő kérdésekkel foglalkozik: 1. Származásuk és az akkori orosz társadalmi valóság s eszmevilág hatása ifjúkorukban. 2. Tevékenységük a titkos társaságokban és szerepük a felkelés előkészítésében valamint a felkelésben. 3. A felkelés leverése utáni sorsuk és tevékenységük. A könyv írója a Penza megyei Levéltár anyagára és részben memoárokra támaszkodik. I. A. Annyenkov nemesi családból származott, a titkos társaságok tagja és a köztársaság híve volt. Részt vett a felkelésben, s ezért 20 évi száműzetésre ítélték. Sorsa példázza a többi dekabrista hős életútját is. A száműzöttek nehéz fizikai munkát végeztek, és embertelen körülmények között éltek. Lelki nagyságukat mutatja, hogy ezen viszonyok között is tudományos, kulturális-felvilágosító és az orosz gazdaság elmaradottságát felszámolni igyekvő tevékenységet folytattak. A száműzetés idején többen a különböző művészeti ágakkal kezdtek foglalkozni, Annyenkovot például a festészet vonzotta. Társadalmi eszményeik hatására Szibériában is élénken érdeklődtek az ottani emberek sorsa és helyzete iránt - mindezzel megteremtették a folklorisztika alapjait. A dekabristák a száműzetésben szoros baráti közösséget alkottak, és többjük sorsában a feleségek is osztoztak. A cári rendszer könyörtelenségét mutatja, hogy visszatérve az európai Oroszországba sem lettek teljes jogú polgárok, s mindez leszármazottaikra is kihatott. Ez .azonban nem törte meg az ekkor már korosabb férfiakat, mert lehetőségükhöz képest részt vettek a jobbágyfelszabadítás megvalósításában. A Beljajev-fivérekre ifjúkorukban erősen hatottak a haladó orosz irodalom és a francia felvilágosodás eszméi. Visszatelepítésük után a mezőgazdaság gépesítésére tettek kísérletet, igyekeztek a parasztok helyzetén javítani, de csalódtak az 1861-cs jobbágyfelszabadításban. Több dekabrista a 40-cs években kapcsolatban állt a korabeli forradalmi mozgalommal, így A. A. Tucskov barátságban volt Herzennel és Bjelinszkijjel. I. N. Gorsztkin életének figyelemre méltó epizódja, hogy házában működött a 40-cs években az első penzai színház. Dergacsev művében különös hangsúlyt kap a penzai dekabristák szerepe a felkelés előkészítésének időszakában és sokrétű tevékenységük bemutatása a felkelés leverése után. A könyv szemléletességét az illusztrációk biztosítják. A másik ismertetendő mű a helytörténet kutatói és a történelemtanárok körében tarthat számot érdeklődésre. A mű a pedagógiai főiskolák történelem szakos hallgatóinak készült. Célja, hogy felkészítsen az önálló kutatómunkára és a helytörténet iskolai és iskolán kívüli bemutatásának lehetőségeire. A könyv két részre bomlik. Az első rész a szülőföld történetének anyagi, írásos és szóbeli forrásaival és ezeknek a kutatómunkában és az iskolai oktatásban történő felhasználásával foglalkozik. A második rész az iskolai és az iskolán kívüli helytörténeti foglalkozások módozatait s módszereit tárgyalja. Az első rész fejezetei az archeológiai, az etnográfiai forrásokkal, a történeti és kulturális emlékekkel, a paleográfiával, a levéltárak anyagával, a sajtóval és a toponimikával összefüggő kérdéseket elemzi. Valamennyi fejezet elején nyomdailag is kiemelve megtaláljuk az adott tudományág meghatározását. A továbbiakban röviden bemutatják a diszciplína 268