Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - SZEMLE

szakszervezeti jellegű politikai és érdekvédelmi tömegmunka feltárásában látja Kabos Ernő. Nagyon hasznos eligazítást nyújt a szakszervezet-történeti irodalom kritikai rendszerezésével is. Tanulmánya meggyőz bennünket arról, hogy a szakegyletiszakszervezeti mozgalom történetére vonatkozó megyei feladatokat sürgősen ki kell dolgozni és a rendszeres kutatást legalább a fordulat évéig terjedően meg kell szervezni. Éneikül éppen a munkásmozgalom legtömegesebb vonulata maradna homályban a felszabadulás előtti fél évszázadban. A proletariátus szociális helyzetének, bérviszonyainak megismerése hasonlóképpen sokat nyerne a szakmai érdekvédelem történetének feltárásával. Sipos Péter a kötet összefüggésében úgy fogalmazta meg az üzemtörténet lényegét, hogy az egy mikroközösségben mutathatja be az össztársadalmat jellemző folyamatokat. Sok beszédes példával tekintette át a történészek körében érdemtelenül alábecsült üzemtörténeti publikációk értékeit, ugyanakkor élesen bírálta a nemritkán mutatkozó melléfogásokat is. Bebizonyítja Sipos Péter azt is, hogy a tőkés kizsákmányolást az üzemtörténet tudja a leghitelesebben, legközvetlenebbül bemutatni, s a munkás életmód, a tudati viszonyok, a munkáskultúra konkrét megismerésében is különösen kedvező lehetőségei vannak az üzemtörténetnek. Joggal óvja Sipos Péter a műfajba tartozó kiadványok szerzőit a gazdaságcentrikus szemlélet, a szólamszerűség, a rossz szerkesztés veszélyeitől. Három - érzésünk szerint tematikailag szemléleti és módszertani kapcsolatot mutató - tanulmány főbb gondolatait kívánjuk befejezésül kiemelni. Mindhárom új utakon jár és különösen fontos a korszerű kutatásban. Erényi Tibor a munkásosztálytörténet és a munkásmozgalom-történet szerves öszszefüggéscit elemzi. Az első szélesebb fogalom a másodiknál. Az osztály szervezettsége és forradalmi potenciálja nem állítható szembe - állapítja meg -, az osztálykörülmények önmagukban és kizárólagosan nem határozzák meg a mozgalom alakulását. Tömör áttekintést ad arról, hogyan jelentkezik a kérdés az utóbbi évszázad hazai történetében. Szempontjai között szerepel a mozgalom kialakulásának feltétele, a munkásosztály minőségi megoszlásának elemzése, a kisipari munkásság szerepének értékelése, a területi elhelyezkedés hatásának felmérése, a nemzetközi és hazai iparszerkezeti és bérezési különbségek mozgalmi tükröződésének érzékeltetése, a lumpenproletárok és a mozgalom viszonyának jelzése. Nincs elég adatunk a munkásság nemzetiségi és szakképzettség szerinti megoszlásáról, életszínvonalának alakulásáról - jelzi a kutatás feladatait Erényi Tibor. Incze Miklósnak a kortörténet és a mozgalomtörténet kapcsolatáról írott tanulmánya nagyon érdekesen elemzi a történelmi távlat kritériumait és lehetőségeit a források hozzáférhetősége és minősége szempontjából. Meghatározza, mit tekinthetünk kortörténetnek: a legújabb kor mindenkori legutolsó, még le nem zárult nagyobb szakaszát. Az egyetemes történetben 1945 adja a szakaszhatárt, de lehetséges egy ennél szorosabb jelenkortörténeti határmegvonás is. A kötet záró tanulmánya Vass Henrik tollából származik, Munkásmozgalom-történet és tudatformálás címmel. A dolgozat alapvető fontosságú megállapításokat nyújt a mozgalomtörténet politikai funkciójáról, a hagyományápolás tudományos művelésének szükségességéről. Meggyőzően bizonyítja, hogy mai társadalomtudományunkban és ideológiai életünkben a történeti szemlélet nem foglalja el azt a központi helyet, mint a marxizmus-leninizmus klasszikusainak életművében. Joggal helyteleníti a történeti megalapozás nélküli szociológiai kutatásokat. Kifejti, hogy nincs alapja annak a felbukkanó vélekedésnek, amely szerint a „felgyorsult világban" kevésbé érvényesek a történelmi tapasztalatok. Sürgeti Vass Henrik a tudatformálás szociológiai-pszichológiai megalapozású módszereinek kidolgozását, mert a gyakorlati tapasztalatokkal megelégedő formákat nem tartja elég hatékonynak. Sorra veszi a visszahúzó szellemi örökség öszszetevőit, a tisztázatlan kérdéseket - közöttük a nemzeti és nemzetközi hagyományokhoz való viszony buktatóit -, végül az iskolai történelemoktatás elmaradottságának okait. A magvas tanulmányokból álló könyv elvi és módszertani eredményeit nemcsak a történeti kutatás, az oktatás, az ismeretterjesztés mindennapi gyakorlatában kell hasznosítanunk. Voltaképpen mindenki számára szükségesek, aki felelősséget érez a múlt, a jelen és a jövő iránt. 267