Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: Üzemmérnöknők helytállása az agrárgazdasági ágazatban

- Tökéletesen elégedett 8 % - általában elégedett 72 % - általában elégedetlen 14% - munkája nem elégíti ki 6% Összesen 100 % A 80 százalékos nagy többség tehát „elégedett" munkájával. Ez igen tekintélyes arány! Jó eredménynek könyvelhető el. A 20 százaléknyi „elégedetlenek" csoportja viszont a korábbi megállapításaink következményeként polarizálódott. A mezőgazdasági pályához való pozitív irányú kapcsolódásra, illetve a fenti differenciálódásra utalnak a következő állásfoglalások is. Ha foglalkozást változtathatna újra ezt választaná 50%, bizonytalan 21 %, a mostanitól teljesen eltérőt választana 29%. A kb. 70 százaléknyi többség tehát kitart a mezőgazdaság mellett. Életcéljának tekinti az érdeklődésének és szakképzettségének megfelelő pályát. A szakterülettel való elégedettség, valamint az elégedetlenség okainak vizsgálata a női kádereknek a mezőgazdasági pályával való azonosulás vagy elidegenedés alapjaira utal. Megnyugtató, hogy lényegesen többen nyilatkoztak megelégedettségükről, az előzőekkel egybeesően. Okainak rangsorolása a következő: a munka érdekessége 24%, jó munkatársi viszony 21%, megfelelő munkakörülmények 15%, kereset 14%, előrehaladási lehetőség 10%, a munka szervezettsége 8 %. - Lényegében ezeknek az ellentétpárja az elégedetlenség okainak nagyságrendi megjelölése: előrehaladási lehetőség 15%, munkatársi viszony 12%, a munka szervezettsége 11 %, kereset 10%, a munkakörülmények és a munka érdekessége 8%. A tudati megnyilvánulás eme két nagy csoportjának minőségét általában szubjektív tényezők motiválják. Azonban mind a pozitív, mind a negatív megállapítások tanulságosak. Pl. a munka szervezettsége (illetve szervezetlensége) mindkét pólus esetében kedvezőtlen állapotokra utal. Néhány kérdés tartalma (32-24^ arra keres feleletet, milyen munkában szeretne jobban elmélyedni? A válaszok áradatából ismét a mezőgazdasági élet teljességének szeretete bontakozik ki előttünk. A feleletek 44 százaléka igényli a gyakorlati mezőgazdasági munka intenzívebb művelésének lehetőségét. Nagyságrendben második helyen van a szakmai elméleti képzés fokozása, bizonyos elméleti kérdésekben való elmélyedés igénye - 32%. A válaszolók 30 százaléka juttatja kifejezésre azon kívánságát, hogy ,,kísérletezéssel, kutatással" szeretne szorosabb kapcsolatba kerülni. Már korábban is utaltunk arra, hogy a szakoktatás és a kutatási munkaterület - a gyakorlati mezőgazdasági tevékenység után második helyen szerepel az üzemmérnök-nők tevékenységi vágyának ranglistáján. Vezetéssel, szervezéssel, irányítással 18 százalékuk szeretne elméletileg is megalapozottabb szinten foglalkozni. Mindössze 2 százalék, aki „maga sem tudja mit akar". Ezzel összefüggésben a megkérdezetteknek az a véleményük, ha jobban el akarnak mélyedni az imént jelzett munkaterületen, nincs szükség a munkahely megváltoztatására (60%). Azonban 22 százalékuk a 4-6 évenkinti, 18 százalékuk pedig 37-10 évenkinti munkahely-változtatás híve. Azzal érvelnek, hogy csak így szerezhetnek „a mezőgazdasági ágazaton belül szélesebb körű tapasztalatokat", illetve hogy „különben munkájuk rutinná válik". A továbbképzés (3 5-3 7k) természetes, élő igénye az agrárfőiskolát végzett női üzemmérnököknek. Ezt bizonyítja, hogy már eddig 26 százalékuk szerzett magasabb érvényű (vagy másik) diplomát! ( = Mezőgazdasági egyetemen 4%, szakmérnöki oklevél 2%, egyéb (ágazaton belüli) 14%, Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 6%.) Jelenlegi szándéka szerint, szervezett, magasabbfokú állami szakmai továbbképzésben a megkérdezettek 62 százaléka kíván részt venni. Négy százalék már felvételt is nyert, 2% kimaradt, 34% nem szándékozik továbbtanulni. (Ha ebből levonjuk a már másik oklevelet szerzett 25 százalékot, mindössze - az elenyészően csekély - 8 % nem akar élni továbbképzési lehetőségével.) Az sem lehet közömbös, mi ösztönzi továbbtanulásra a női agrárszakembereket. Válasz: 38% a szakmai fejlődésért, 14% a szakmán belül más, magasabb munkakör, előléptetés reményében, 16% az általános műveltség, szélesebb látókör megszerzéséért, s mindössze 6% a közvetlenül nagyobb kereset vágyától vezéreltetve. Ez a tény ismét azt a korábbi véleményünket erősíti, miszerint a női mezőgazdasági káderekre nem jellemző a túlzott anyagiasság. 257