Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: Üzemmérnöknők helytállása az agrárgazdasági ágazatban

nevelést, illetve készítse fel hallgatóit ,,az emberi kapcsolatok kiépítésére, az ismeretek átadásának célszerű módjára". A válaszok rangsorolása a szocialista munkaerkölcsi szemlélet megnyilvánulása, felelősségteljes állásfoglalás a mezőgazdasági üzemmérnök-nők munkahelyi kötődése mellett. Ugyanakkor a főiskolai szakképzés gyakorlati elmélyítése (a jártasság szintjének kialakítása) mellett jokozottabb nevelési, pedagógiai (agrárpedagógia) képzést is igényelnek. A szocialista munka- és emberi kapcsolatok kiépítése, a munkahelyi beilleszkedés szükségszerűen megkívánja, hogy e tekintetben is továbblépjen a mezőgazdasági üzemmérnök-képzés. A felmérés kiterjedt a munkakörülmények, az előmeneteli lehetőségek és a munkahely által történő megbecsülés értékelésére. (23-29^ Az interjú alanyai munkakörülményeik minőségét meglehetősen egyértelműen ítélik meg: Értékelés: Jó Elég jó Rossz „Egyéb" Összesen % 36 52 8 4 100 A nő üzemmérnökök zöme (88%) jónak tartja munkakörülményeit. Ez a helyzet jelentős fejlődésről és felelősségteljes értékítélet alkotásáról tanúskodik.-Azelőmeneteli lehetőség a szakmai, erkölcsi és anyagi elismerés fontos komponense. Ennek lehetőségét így látják: Van-e előmeneteli lehetősége? Igen Bizonytalan Nincs Összesen % 34 42 24 100 A határozott ,,igen" választ adók (34%) túlnyomó többsége a már most is középszintű vezetői beosztásban lévőktől (36%) származik. A ,,bizonytalan" és ,,nincs" válaszolók együttes tömbje magas: 66° o. A vezetői szelekció e tekintetben is szoros egybeesést mutat a jelenlegi munkaköri helyzettel (6% alsószintű vezető, 54% beosztott, egyéb; összesen 60%). Az ehhez a kategóriához tartozók a pcszszimistábbak. Ezeket nem lelkesíti az előmeneteli lehetőség tudata. Bizonyos, hogy nem mindenki alkalmas vezetésre, aki felsőfokú mezőgazdasági diplomával rendelkezik. (Ez vonatkozik nőkre és férfiakra egyaránt.) A 66 százalékos esélytelenség azonban soknak tűnik. A szamai, politikai fejlődés elősegítése bizonyára megszüntetheti - leglább felére csökkentheti - a sikerélmény hiányát. Az önértékelés másik oldaláról is szólunk. Nevezetesen, hogyan érzik, látják megbecsülésüket az üzemmérnöknők: a kereset és a társadalmi elismerés tükrében. Fizetésükről ez a véleményük: Fizetésük optimális aránya Legmagasabb Közepes Legalacsonyabb Összesen % 14 52 34 100 Pontosan kétharmad részük (66%) elégedett - ha a közepesnek minősítőket is idevesszük - bérezésükkel, jövedelmükkel, azaz anyagi megbecsülésükkel. A társadalmi elismerés szubjektív értékelése tekintetében még jobb a helyzet: Társadalmi megbecsülés: Maximális Közepes Minimláis Összesen % 28 54 18 100 Ez utóbbi „vallomások" szerint 82 százaléka érzi a társadalmi megbecsülés megnyilvánulását (28 + 54%). Nőpolitikái elveink gyakorlati érvényesülésének eredménye ez. Kívánatos mielőbb feloldani a többiekben (18%) élő társadalmi, anyagi megbecsülésük hiányának érzetéből fakadó feszültséget. A fentiekkel függ össze a foglalkozásával kapcsolatos elégedettség fokának vizsgálata (26-2 7k). A válaszok tükrében a következő helyzetkép tárul elénk: 256