Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Bálint Ferenc: Dokumentumok a két forradalom Békés megyei művelődésügyi törekvéseiről

$. Czabánt 1918 őszen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyik fontos beosztású tisztviselőjévé nevezték ki. A népiskolai tanítók személyi ügyeivel foglalkozott. 6. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy Szollár igazgató a Czabán elleni nagyszénási személyi hajsza egyik résztvevője volt. Most nyilván saját magát is mentegetni próbálta. 7. BML Békés vm. KB ir. 808/1924. alapszám. Dapsy Gizella fegyelmi ügyének iratai. Eredeti jkv. Dapsy kézírásával. 8. Zsila Gyula szeghalmi református tanító a helyi demokratikus, majd szocialista mozgalom kiemelkedő alakja. 1918 őszén egy demokratikus tömegszervezet megalakításával, annak sikertelensége után az SZDP helyi szervezésével tűnt ki. A Tanácsköztársaság idején községparancsnok Szeghalmon. Nagy műveltségű, harcos egyéniség. 9. Polgári demokratikus és szocialista célkitűzéseket ötvöző, 1918 decemberében életrehívott helyi pártalakulás. 1919 elején felbomlott. Zsila Gyula és Szeghalmi Gyula mellett a szeghalmi agrárproletárok vezetői szervezték meg. 10. Szeghalmi óvónő, a haladó irodalmi irányzatokat követő, ismert költőnő, a helyi kulturális élet egyik lelkes és áldozatkész szervezője. Vö.: Miklya Jenő: NIL-Rozsnyay Kálmánné Dapsy Gizella. = Sárréti írások II. Szerk. Miklya Jenő. Szeghalom, 1977. 112-118. 11. Lásd a 7. sz. jegyzetet. Szintén Dapsy Gizella kézírásával készült, eredeti jegyzőkönyv. 12. Az alapszabályok szerint a demokratikus centralizmust követve épült fel a szervezet. 13. A 9. jegyzetben jellemzett programot közli: Zsila Gyula: Emberi sorsok. = Sárréti írások. Szerk. Miklya Jenő. Szeghalom, 1965. 199-206. 14. Haladó polgári beállítottságú, szertelenségekre is hajlamos ügyvéd, aki 1918 őszén a szeghalmi események egyik fő irányítója volt. Szókimondó, népszerű, tekintélyes ember. A szocialista mozgalomig nem jutott el. 15. A két kihagyott jegyzőkönyvi pont lényege: Néhány nő nem vállalta a tagságot az ún. nők tanácsában, ezért helyükbe másokat választottak. Megállapították, hogy kiket küldenek a különféle bizottságokba. 16. BML Békés vm. KB iratok, 1072/1924. alapszám. (Bíró Sándor, Zatykó Lajos és Lichtneckert István fegyelmi ügyének iratai.) A közölt jegyzőkönyv egykorú hiteles másolatban maradt meg. 17. Ötvennégy név szerepel a felsorolásban. 18. Az alább felsorolt nevekből kiderül, hogy az állami polgári fiú, a polgári leányiskola, az állami elemi népiskola és a felekezeti iskolák tanítói, tanárai arányosan kerültek a bizottságokba, tisztségekbe. Helyet kaptak a protestáns lelkészek is. Horémusz Pál bizalmiférfi ev. lelkész volt. (A Tanácsköztársaság után Bukarestbe internálták, egy ideig börtönben volt. A Horthy-rendszer is meghurcolta. Az orosházi ,,Néperő" című szocialista lap egyik főmunkatársa is volt.) 19. Lásd a 16. sz. jegyzetet. 20. Huszonegy név szerepel a kihagyott részben. 21. A századforduló után Orosházán is, másutt is tartott, ismeretterjesztő rendezvény-sorozat. 22. BML Békés vm. KB iratok 5736/1922. alapszám. Egykorú hiteles másolat Kiss István tanító fegyelmi iratainál. 23. Mikler Sándor tanfelügyelő ezzel a felhívással saját múltját is feledtetni akarta. O volt a Czabán Samu elleni hivatalos hajsza egyik végrehajtója, 1919 után pedig a pedagógusok elleni fegyelmi eljárások kezdeményezője. Ettig Károly gyulai polgári iskolai tanár volt. 24. Lásd a 16. jegyzetben közölt jelzetet. Egykorú hiteles másolatban fennmaradtjegyzőköny

vi részlet. 25. Tizenhét név szerepel a kihagyott felsorolásban. 26. Az erre vonatkozó rendelet később jelent meg, de az elv és követelés már korábban tisztázott volt. 27. Az iskolák fenntartásáról és működésükről gondoskodó egyházak ill. a községek által megalakított testület, amely az iskolák tartalmi munkáját, a pedagógusok alkalmazását, minősítését stb. „társadalmi" úton irányította, széles jogkörrel, a helyi vezető csoportok érdekei szerint. 28. Az ugyanott található jegyzőkönyv szerint a közgyűlés március 27-én lezajlott. 29. BML Békés vm. KB iratok 3479/1924. alapszám. Horváth Lajos csorvási igazgató-tanító és neje fegyelmi ügyének iratai. Eredeti jegyzőkönyv. 30. A kihagyott részben felsorolják az átvett nyilvántartásokat, gazdasági iratokat és szolgálati lakásokat. 31. Hasonló kezdeményezést említ a Békésmegyei Népszava Székesfehérvárról. 32. Lásd a 29. jegyzetben megadott jelzetet. Tintaceruzával írt kézirat. 33. A fegyelmi eljárás során valaki ráírta a kéziratra: „Horváth Lajos ig. tanító cikke". A megjelentetésnek nem akadtunk nyomára. Lehet, hogy felolvasott előadás vagy annak kivonata volt a kézirat. 22