Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 2. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Dányi Pál: Egymáshoz közel - de nem csak földrajzilag!
városfejlesztési lehetőségekből szeretnénk megfogalmazni azokat a sajátos helyzetünkből fakadó feladatokat, amelyek nem kisebbítik a másik két várost, de városunk fejlődését biztosítva kiegészíti Békéscsaba és Gyula funkcióit." 1 8 Marsi Gyula: „A párhuzamos fejlesztések elkerülésével jelentős erőket, eszközöket takaríthatunk meg és hatékonyabban valósíthatók meg az egységesen kitűzött célok, kimunkált célkitűzések." 1' Úgy gondolom, hogy ez valóban lényeges kérdés. • Békéscsaba, Gyula és Békés koordinált fejlesztésének szükségességét - a vitaindító és a hozzászólók véleményének ismeretében - azt hiszem, egyetlen olvasó előtt sem kell bizonygatni. A lehetőségekről sokan szóltak és hívták fel a figyelmet a különféle területekre. Úgy gondolom, és a vita erről győzött meg, hogy míg a szakmai kérdésekre a szakemberek sokasága kell keresse és megfogalmazza a választ, addig a szubjektív tényezők szerepével a város vezetőinek kell foglalkozniuk. Ezt megfogalmazni kívülállóként kissé illetlennek érzem, de a hozzászólások maguk is foglalkoznak ennek szükségességével. Konkrét bátorítást pedig Araczki János adott, alább idézett véleményével: „...akkor léphetünk előre, ha először is a szubjektív véleményeken változtatunk, nem akarjuk egymást túllicitálni vagy utánozni, és nem irigyeljük egymás eredményeit, sikereit." 1 8 Meggyőződésem, hogy a vitaindító cikk szerzője és a hozzászólók véleményükkel jelentős mértékben elősegítették, hogy még sokakban tudatosodjon az a - Békés, Békéscsaba és Gyula társadalmi-gazdasági élete fejlődése szempontjából rendkívül fontos követelmény, amelyet Csatári Béla a megyei pártbizottság titkára mindnyájunk, s a még látszólag kívülállók érdekében is megfogalmazott. Eszerint: ,,... arra kell törekedni, hogy ne az egészségtelen rivalizálás érvényesüljön, hanem a szocialista emberhez méltó együttműködés kerüljön előtérbe..." 1 9 MELLÉKLET 1976-ban jelent meg a Gondolat Kiadó kiadásában „A változó falu" című tanulmánykötet, amelyet Dr. Kulcsár Viktor szerkesztett. E kötetben foglalkoztam a községi tanácsok működésével, szervezetével és feladataikkal. A községi tanácsok településfejlesztési munkájáról szólva foglalkoztam a várossá nyilvánítás kérdésével, s mert e tanulmányrész írásának időszakában volt napirenden Békés várossá nyilvánítása, ezért elkerülhetetlenül éppen ezzel a példával is. Úgy gondolom, hogy mivel a vitaindító két alkalommal is hivatkozott az itteni megállapításokra, célszerű, ha most a mellékletben kiemelem a könyv 306. és 307. 308. oldalán található idevonatkozó részét. ,,A várossá nyilvánítás után a városban kielégítendő (társadalmilag elismert) igényszint magasabb lesz. Vagyis a várossá nyilvánítás szorgalmazása az igények magasabb színvonalon való kielégítésére történő törekvésből fakad. A települések várossá nyilvánításának szorgalmazása, a terület egeszének fejlesztése szempontjából rövidebb és hosszabb távon nem mindig ítélhető meg egyértelműen. Elemezzük pl. Békés nagyközség várossá nyilvánításának kérdését. Az Elnöki Tanács 1973. január i-ével várossá nyilvánította Békés nagyközséget. Békés nagyközség tanácsának a várossá nyilvánításra való törekvése érthető volt. Békés nagyközség - 1970. január i-i népszámlálási adatok szerint több mint 21 000 lakossal - a megye negyedik legnagyobb települése. A legnagyobb Békéscsaba, a második Orosháza, a harmadik Gyula. A nagyszámú népesség tömörülésével indokolják, hogy a Békés nagyközség területén élő lakosság városi szintű ellátottságot igényel. Békés nagyközség közel fekszik Békéscsabához és Gyulához. Békéscsabától Békés belterületi határai 7,6 km-re helyezkednek el, Békéscsaba és Gyula között a belterületi határok közötti távolság pedig 12 km. A három település egymáshoz közel fekszik. A megye gazdasági tevékenységében a három település szoros kapcsolatban áll egymással. Az országos településhálózat fejlesztése szempontjából Békés nagyközség várossá nyilvánítása különösebb problémát nem jelent. Mint már említettük, Békés Békéscsabától, valamint Békéscsaba Gyulától csak néhány km-re helyezkedik el, ezért az oszágos településhálózat fejlesztése során a három egymással szomszédos közigazgatási egy209
