Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Dányi Pál: Egymáshoz közel - de nem csak földrajzilag!

ség együttes hatása érvényesül. Bár Békés és Békéscsaba egyesítése esetén a nagyobb Békéscsaba és Gyula város együttese a Dél-Alföld településhálózatában Szeged és Debrecen között nagyobb csomópontként jelentkezett volna. Békés nagyközség várossá nyilvánítását követően több probléma felmerülhet, ezek azonban főként helyi jellegűek. Ilyen pl. az, hogy az egymás mellett levő városok között versengés várható, és emiatt félő, hogy a három település fejlődése a lehetségesnél mérsékeltebb és ugyanakkor egymással párhuzamos lesz. Az ellátottsági színvonal igénye Békés várossá nyilvánításával Békés esetében növekszik, azonban az ellátottsági színvonal társadalmilag elismert mértéke nagyobb lett volna, hogy ha Békés Békéscsabával egyesült volna. Békés város igényszintje a várossá nyilvánítással összefüggően növekszik, ez azonban nem lesz olyan mértékű, mintha Békéscsabát és Békés nagyközséget egyesítették volna, mivel a több mint 71 000 fős város igényszintje más, mint egy 50 000 és egy 21 000 fős városé külön-külön. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az országos településhálózati fejlesztési koncepció szerint Békéscsaba felsőfokú szerepkörűvé, míg Békés csupán részleges középfokú központtá váló, fejlődő település. Úgy tűnik, hogy jelenleg Békés és Békéscsaba fejlesztése egymás irányába kölcsönös, a fejlesztés irányításának tartásával a két település közötti munkamegosztás szorosabbá vált, s most már a szomszéd városok összehangolt fejlesztését segítő megoldások alkalmazását kell a városok vezetőinek különös gonddal segíteni. Erre a Békés várossá alakulása alkalmából 1973. április 20-án tartott ünnepi ülésen Fehér Lajos is felhívta a figyelmet ünnepi beszédében. Eddig Békéscsaba és Gyula, most pedig Békés város egymás szomszédságában fejlődik. Békéscsaba a megyeszékhely, de a két szomszédos várost nehéz lenne melléktelepiilésként elképzelni. E három város együtt kell hogy képezze a megye társadalmi-gazdasági központját. Mindhárom központi helyen levő városnak kívánatos, hogy érdekközösségre lépjen. Ha a három város közösen határoz a fejlesztésről, akkor egymásrautaltságukból éppen egymásnak kovácsolnak előnyt." JEGYZET 1. ,,A változó falu" címmel megjelent kötetben „A községi tanácsok működése, szervezete, feladataink" című tanulmányban. Szerkesztette: Dr. Kulcsár Tibor. Kiadta: 1976-ban a Gondolat Kiadó. Az idevonatkozó rész a 306-308. oldalon jelent meg. 2. Tóth József: „Gondolatok a közép-békési centrumok koordinált fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről" című tanulmánya. Megjelent: a Békési Élet című folyóirat 1977. évi 3. számában. Az idézett rész a 239. oldalon található. 3. Lásd: Zoltán Zoltán „A közép-békési városegyüttes nagyvárosi centrum-térséggé fejlesztésének kérdéskomplexuma" című hozzászólását. Megjelent: a Békési Élet 1978. évi 3. számában. 350. old. 4. A városfejlesztés és üzemeltetés közös lehetőségeiről a Népszabadság 1978. december 15-i számában megjelent „Az önállóság és a kölcsönös előnyök alapján" című cikkben ír Palkó Sándor is. Ez a cikk szerintem jól kapcsolódik a témához, illetve a három város tanácselnöke éppen erről nyilatkozik az említett cikkben. 5. Lásd: Fehér Lajos „Az urbanizáció és a városi cím" című cikkét, amely az Állam és Igazgatás 1973. évi számában jelent meg. (487. old.) 6. Az idézet Marsi Gyula „A közép-békési centrumok és a korszerű városi létfeltételek" című hozzászólásából való. Megjelent a Békési Élet 1978. évi 1. számában 83. old. 7. Dr. Takács Lőrinc: „A közép-békési centrumok 210 összehangolt fejlesztésének szervezési kérdései" című hozzászólása. Megjelent a Békési Élet 1977. évi 4. számában 482. old. 8. Lásd: a mellékletet. 9. Fekete Antal: „ A közép-békési centrumok koordinált fejlesztésének kérdéseihez" című hozzászólása. Megjelent: a Békési Élet 1978. évi i. számában. Lásd: 77. old. 10. Lásd: a 7. pontban idézett hozzászólását a 482. oldalon. 11. Lásd: a 7. pontban idézett hozzászólását a 483. oldalon. 12. Az idézet Makoviczky János: „Hármas városegyüttes Békés megye közepén" című hozzászólásából való. Megjelent: A Békési Élet 1978. évi 2. számában. 1-216 old. 13. Madarász Tibor: „Gondolatok a közép-békési várostársulás lehetőségéről" címmel írt hozzászólása. Megjelent a Békési Élet 1978. évi 4. számában. 14. Lásd: a 9. pontban idézett hozzászólást. 79. old. 15. Lásd: a 9. pontban idézett hozzászólást 77. oldal. 16. Inokai János: „Békés szerepköre a közép-békési centrum koordinációjában". Megjelent: a Békési Élet 1977. évi 4. számában. 17. Lásd: a 6. pontban idézett hozzászólást 82. oldal. 18. Araczki János: „Hozzászólások a közép-békési centrum kérdéséhez", c. hozzászólást. Megjelent: a Békési Élet 1978. évi 2. számában 213. oldal. 19. Csatári Béla: „Békéscsaba, Gyula és Békés városok együttműködéséről" című hozzászólása. Megjelent: a Békési Élet 1978. évi 4. számában 481. oldal.