Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Dányi Pál: Egymáshoz közel - de nem csak földrajzilag!

tanácsi vonalon 1976. április 8-ra tehető. Ez alkalommal első esetben találkoztak a három város tanácsi tisztségviselői Békés városban kifejezetten azzal a céllal, hogy az együttműködés alapját lerakják."

1

1 Az idézett sorok vegyes érzéseket keltettek bennem. Egyik oldalon azt bizonyítják, hogy a problémakörrel megfelelő szinten, szervezetten foglalkoznak. De az a kérdés is megfogalmazódik, hogy miért csak 1976-ban és miért csak a megyei vezetők ösztönzésére. Makoviczky János is felhívta a figyelmet hozzászólásában a problémákra. Először a megyei tanács 1974. évi határozatából idéz. Eszerint: ,,A megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye sajátos szerkezetére figyelemmel szükségesnek tartja megvizsgáltatni Békéscsaba-Gyula-Békés városok összehangolt fejlesztésének koncepcióját és azt megyei testületi ülésen megvitatni." Ezt követően azonban Makoviczky János a határozathozatalt követő négy év eltelte után a következőket írja: „Sajnálatos, hogy ez az előremutató határozat végrehajtása ilyen igénnyel még nem realizálódott..."

1

2 Úgy gondolom, hogy ezek a megállapítások, vélemények alátámasztották azt az aggályt, vajon a három város az összehangolt fejlesztés érdekében szükséges lépéseket megteszi-e, ha igen, mikor, illetve milyen eredménnyel. 4A vitaindító felhívja a figyelmet a szervezeti kérdésekre is. Nem hiába. Többen is foglalkoznak ezzel hozzászólásaikban. Magam e gondolatokhoz sem hozzátenni, sem belőlük elvenni nem kívánok. Márcsak azért sem, mert az államszervezeti, ezen belül az államigazgatási megoldások korszerűsítését illető kérdésekkel a közelmúltban Madarász Tibor tiszteletre méltó körültekintéssel foglalkozott „Gondolatok a közép-békési várostársulás lehetőségeiről" címmel írt hozzászólásában.

1

3 Röviden csak annyit, valóban felmerülhetnek ezek a kérdések, illetve feltevések, és szükséges is ezeket végiggondolni. Magam azon a véleményen vagyok, hogy a három város koordinált fejlesztésének, illetve a társadalmi gazdasági élet különféle kérdéseiben, cselekvésük eredményes összehangolásának 111a kevésbé lehet akadálya az, hogy nincs a városok vezetőtestületeinek hatáskörét csökkentő, vagy azok döntését előkészítő koordináló szervezete, mint a meglévő szervezetekben dolgozók szemlélete, magatartása. Ez utóbbira javaslom a hangsúlyt tenni. 5Hozzászólásomban nem kívántam a szubjektív tényezők szerepével foglalkozni. Nem azért, mintha jelentőségét lebecsülném, hanem azért, mert nem rendelkezem kellő ismerettel ahhoz, hogy erről felelősséggel, előrevivő módon, de ne bántóan szóljak. A vitaindító cikk címében arra utal, mintha vitát kívánna indítani a három város koordinált fejlesztésének szükségességéről. A hozzászólások arról győztek meg - és gondolom nemcsak engem -, hogy a koordinált fejlesztés szükségességéről nem kell tovább vitatkozni. A „miért"-re adott válaszok meggyőzőek és azt hiszem inkább azt kellene elérni, hogy azok a még kétkedők számára megismerhetők legyenek. Úgy érzem, a Békési Eletet kevesebben olvassák, mint ahányan a három város koordinált fejlesztése érdekében munkájuk során naponta tehetnek - vagy tehetnének - valamit. Ha kellően széles körben ismeretessé válnak azok a meggyőző érvek, amelyek a koordinált fejlesztés szükségességét emberközelbe hozzák, akkor már csak az marad hátra, hogy a miben? a hogyan? és mikor? - kérdésre is minél szélesebb körben keressék a választ. Jóleső érzéssel olvastam a hozzászólásokban a három városi pártbizottság első titkárának nyilatkozatát a három város koordinált fejlesztésének szükségességéről. Ez - úgy gondolom - már garancia arra, hogy e téren az előrelépés személyi feltételei adottak. Mely véleményekre gondolok? Fekete Antal: „Fontosnak és halaszthatatlannak tartom a kérdés napirendre tűzését, mert társadalmigazdasági fejlődésünk olyan szakaszába értünk, amikor ... tudományosan megalapozva ... kell kialakítani e térség fejlesztését, jövőjét"

1

4 Ezt követően pedig így ír: „Jó együttműködéssel a koordinált fejlesztéseken keresztül optimális hatékonysággal akarjuk a rendelkezésünkre álló anyagi lehetőségeket felhasználni."

1

5 Inokai János: „Nem akarunk semmiféle rivalizációt várostársainkkal, csak a közösen kialakított 208