Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Dányi Pál: Egymáshoz közel - de nem csak földrajzilag!

Ha eltekintünk attól, hogy ebben a térségben a három város külön-külön közigazgatási egység, és „csak" a településegyüttes társadalmi-gazdasági jelentőségéből indulunk ki, akkor különös figyelmet érdemel az, hogy a térkép szerint Budapest és e városegyüttes között csak Szolnoknak van kiemelt helyzete. Ebből a szempontból tehát e városegyüttes távlati szerepe kiemelkedő. Vagy fogalmazzunk így: kellő távolságban és ugyanakkor kellő közelségben csak Szolnok az a település - bár tegyük hozzá azt is, hogy a város és vonzáskörzete - amely jelentőségét tekintve önálló egységet alkot a budapesti társadalmi-gazdasági egység és e városegyüttes társadalmi-gazdasági egysége között. De más összefüggésben is vizsgálnunk kell ezt a kérdést. Ha pl. településhálózatunkat nem Budapsst viszonylatában, hanem a dél-magyarországi és elsősorban a dél-alföldi, valamint délkelet-magyarországi összefüggésekben nézzük, akkor kitűnik, hogy Szeged és Debrecen - e két megfelelő földrajzi elhelyezkedése miatt kiemelkedő jelentőségű város között - e három közép-békési város tulajdonképpen hasonló funkciót tölthet be. Messzemenően egyetértek Zoltán Zoltánnal, amikor azt mondja: ,,... ennek a délkeleti országrésznek nagyon hiányzik egy Szeged, vagy Debrecen nagyságrendű szervezőközpontja, mert az Alföld e két nagyvárosának szervező ereje kellő intenzitással nem sugárzik ki eléggé erre a térségre."

3 Persze mondhatná valaki, hogy ez hiányzik máshol is, pl. a Dunántúlon Pécs és Győr között. Igaz hogy e két megyei város között nincs hasonló nagyságú és szervező erejű település. De van egy Kaposvár-Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Szombathcly városrendszer, amelynek ugyancsak rangos szervezőereje van ebben a térségben. Egyébként a vitaindító és a hozzászólások tulajdonképpen szemléleti ütközőpontjai a településhálózat fejlesztésének is. Eleve vitát vált ki az a fajta nézet, mely szerint a településhálózatban egy település központi szerepköre sugárzik ki a vonzáskörzetre. Szerintem városegyüttes, illetve településegyüttes is lehet hasonló funkciójú és szervező erejű központ. S ez akkor is lehetséges, ha egymás szomszédságában helyezkednek el, de akkor is, hogy ha egy vonal mentén (a vonal általában a közlekedési útvonal) és egy kiemelkedő városrendszer a maga környezetében együttesen is betöltheti ezt a központi szerepkört. Ebben rejlik a három város fejlesztésének nagy távlatú, s országos jelentőségű feladata, aminek egyébként megítélésem szerint megvannak a feltételei. 2. Szerintem külön érdeme a vitaindítónak, hogy ráirányítja a figyelmet a koordináció szükségességére. E települések fejlesztésének koordinációja elengedhetetlenül szükséges, hisz bármennyire közel vannak is egymáshoz, mégis eléggé távol ahhoz - és ráadásul egymással egyenrangú, egymástól elkülönülő döntési jogosultságú szervezetek működnek e városokban -, hogy a koordináció szükségessége mindenki előtt ismert, illetve felismert legyen. Az érintett városok és a megye vezetőinek úgyszintén arra kell ügyelniük, hogy fejlesszék azokat a kapcsolatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a három város vonzáskörzetébe tartozó települések rendszerébe ne külön-külön, hanem együttesen töltsenek be központi szerepkört. Gondoljunk itt pl. arra, a számos lehetőségre, amelyet a városvezetők a Békési Életben megjelent hozzászólásaikban maguk mondanak cl.

4 Itt most én csak arra szeretném a figyelmet ráirányítani, hogy a három város egymással összehangolt infrastrukturális rendszere és a városok összehangolt üzemeltetése mily nagy lehetőségeket rejt magában. Pl. arra gondolok, hogy a városi közlekedés szervezésében nem külön-külön keresnek vagy keresnének megoldásokat, hanem a közlekedés rendszerében a három várost a közlekedésszervezők egy egységnek tekintenék, ha tehát a városi közlekedés egységes rendszerben valósulna meg. Lehető/é tennék ezzel pl. azt, hogy Gyula és Békés között - Békéscsabán keresztül - közvetlen, átszállás nélküli közlekedés, utazás legyen lehetséges. A három város koordinált fejlesztéséhez természetesen számos területen van közös lépésre szükség és lehetőség. Magam is meglepődtem, amikor például azt olvastam, hogy Békéscsaba rendezési tervét a VATI, Gyuláét az SZTV és Békés városét a CSOMITERV készítette, tudomásom szerint nem is egy időpontban. A városegyüttes közös fejlesztésének feladatai más-más szinten eltérő tartalmúak kell, hogy legyenek. Míg a három városnak külön-külön és kölcsönösen arra kell törekednie, hogy felismerve az együttes 206