Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Dányi Pál: Egymáshoz közel - de nem csak földrajzilag!

Teiepüiéz&eEuezeT- wisospeue&tée Egymáshoz közel - de ne csak földrajzilag! DÁNYI PÁL Látszólag „kívülállóként" is érdeklődéssel kísértem figyelemmel a Békési Élet 1977. 3. számában megjelent vitaindító cikket és ennek alapján azokat a hozzászólásokat, amelyek a közép-békési centrumok koordinált fejlesztése szükségességének és lehetőségének különféle kérdéseivel foglalkoznak. A személyes érdeklődésen túlmenően erre inspirált részben az, hogy e problémakörrel már korábban magam is foglalkoztam, s erről rövid terjedelmű publikációm is megjelent.

1 Ezen kívül azonban - furcsán hangzik, de így igaz - az késztetett hozzászólásra, hogy teljes mértékben egyetértek Tóth Józsefnek azzal a szándékával, melyet így fogalmazott meg: „...olyan problémát szeretnék a közérdeklődésben és a közéletben fontosságának megfelelő helyre juttatni, melynek jelentősége az országos terület- és településhálózat-fejlesztés szempontjából sem közömbös, Békés megye fejlődési dinamizmusát, térszerkezetének távlati alakulását tekintve pedig - meggyőződésem szerint - alapvető jelentőségű."

2 Tóth József vitaindító cikkével valóban igyekezett a közérdeklődés figyelmét ráirányítani Békés, Békéscsaba és Gyula városok koordinált fejlesztésének szükségességére; országos és megyei jelentőségére. Remélem, hogy - e problémakört nagyobb távolságról szemlélve és elemezve - az összefüggések bonyolult szálait magam is segítem tovább bogozni. A vitaindítóban és a hozzászólásokban kifejtett gondolatokat - Baranya megyei tapasztalataimmal szembesítve - érdeklődéssel olvastam. A településhálózat-fejlesztésnek különféle kérdései közül különösen az alábbiak adtak alapot a hozzászóláshoz: - Pécs és Komló szomszédos városok. Bár a természetföldrajzi viszonyok mások, mint Békés, Békéscsaba és Gyula esetében, de a településhálózatban betöltött szerepüket illetően sok a hasonló kérdés. - Siklós várostól 4 kilométernyire van Harkány. Amikor Siklós 1977. évi várossá nyilvánításának előkészítésével foglalkoztunk, sokáig élt az a variáció, mely szerint először Siklós és Harkány egyesítésére került volna sor, és rögtön ezután a két egyesített település egy város lett volna. 1. A Dél-Alföldön, Békés megye területén három szomszédos város alakult ki. Ez a tény a várossá nyilvánítást követően e térség településhálózatának fejlődése és korszerűsítése szempontjából hosszabb távon adottságként vehető és veendő figyelembe. Ezekkel a kérdésekkel a hozzászólók több összefüggésben foglalkoztak. Itt most én azt emelném ki, hogy a három város együttes szerepének vizsgálata szempontjából nemcsak a Békés megyei településhálózati viszonyokat kell elemezni, hisz e három város koordinált fejlődése országos jelentőségű kérdés. Úgy tűnik, hogy e tekintetben az indokoltnál nagyobb mértékű szerénység jellemzi a témakörrel foglalkozók cikkeit, mivel elsősorban Békés megye településhálózati rendszerében és összefüggéseiben gondolkodva foglalkoznak e városokkal külön-külön, vagy együttesen. Csak kevesen merik levonni azt a következtetést, hogy a három város nemcsak közép-békési centrumként érdemel különös figyelmet, hanem az Alföld településhálózatában is. 205